Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

7. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szabatos szintezésének kritikai ismertetése

Ces. Budejovice (Budweis) közelében, a Lisov községtől 2,6 km-re levő, ,,Spravedlnost”-nak (Igazságnak) nevezett kőbányában létesítették [44] (7.27. ábra). A 70. sz. vonalhoz kapcsolódik.

A főalappont létesítése alkalmával az osztrák kincstár az objektum körül egy 144 □-öl (kb. 580 m2)-nyi négyzet alakú területet kisajátított, hogy a fejtés alatt álló kőbányában a létesítményt megóvja. Amikor a csehszlovák országos felsőrendű szintezés mérnökei a főalappontot a háború után rövidesen megtekintették, megdöbbenve tapasztalták, hogy mellőle az

7.26. ábra

F ranzensfeste—F ortezza

7.27. ábra Lisov—Lisch au

őrpontot (furatos táblát) már lerobbantották, sőt az obeliszk alatti sziklában is készen volt már a fúrt lyuk a dinamit részére, hogy a kőbányának ezt a részét is lerobbantsák és kitermeljék. A bányát bérlők művelték. A tulajdonosok tanúvallomása szerint a főalappontot csupán a merő véletlen mentette meg a pusztulástól, mert ha a kiküldött mérnökök néhány nappal később érkeznek, a pont menthetetlenül az emberi kapzsiság áldozatává lesz. A csehszlovák közmunkaügyi minisztérium, hogy a főalappont maradandóságát biztosítsa, elrendelte védelmi töltés építését, majd a kitermelt üregek teljes feltöltését. Sok vonatrakomány kőanyagot és földet kellett a főalappont köré szállítaniuk, hogy annak biztonsága tökéletes, s maga a pont méréssel egyáltalában megközelíthető legyen [45],

Kérdés, a robbantások következtében nem szenvedett-e kárt a főalappont. Ez a kérdés a közép-európai kéregmozgások vizsgálata szemszögéből rendkívüli fontosságú. E tekintetben cseh kartársaink közölt adataira támaszkodhatunk.

422