Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
7. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szabatos szintezésének kritikai ismertetése
Szabatos szintezéssel 1927-ben, az említett feltöltés megtörténte után, megvizsgálták Liáov r. k. templom és Li§ov főalappont, illetőleg Lisov járás- bíróság és a főalappont közötti, a korábbiakból ismert magasságkülönbséget. A templom küszöbe és a főalappont közötti magasságkülönbség értéke mindössze 1 mm-rel változott, a járásbíróság épületén levő furatos falitábla és a főalappont közti különbség azonban 8 mm-rel nagyobbnak adódott. Ebből a járásbíróság épületének süllyedésére, illetőleg a főalappontnak — környezetéhez képest — mozdulatlan voltára következtettek. 1940 szeptemberében, a német megszállás idején, a Reichsamt für Landesaufnahme elrendelte Lisov főalappontnak további négy őrponttal való biztosítását. Az őrpontok a főalapponttól 30—60 m távolságban készültek. Az I. sz. őrpont Monel-acélból készült, s lebe- tonált fedőkő védi. A II. sz. őrpont szögletes üveg-idomtest, amely felül gömbszerűen végződik. Ezt is fedőkő takarja. A III. számú ugyanolyan, mint az első, de amíg az I. sz. idomtestet cementhabarccsal erősítették a sziklába vájt üregbe, a III. számút ólommal. A IV. számú kivitelre a II. számúhoz hasonló, de amíg az a felszín közelében van, a IV. számú kb. 1 m mélyen a föld alatt. Fedőköve is a fagyhatár alatt van, és földdel be van temetve : vagyis rejtett pont. A felszínen — közelében — egy V. B. feliratú tájékoztató követ helyeztek el. Ezek az őrpontok mind hozzáférhetetlenek. Hogy a mindennapi gyakorlat céljait is kielégítsék, az I. sz. őrpont közelében egy falicsapot építettek be a sziklafalba. Az őrpontokat a Lisov és Budweiss (C. Budejovice—Slavonice) közötti I. sz. szintezési vonalba kötötték be. Amikor a megalakult fiatal csehszlovák állam szintezési szolgálatának mérnökei Lisov főalappontot (7.28. ábra) első ízben megvizsgálták, a fedőpiramis eltávolítása után megtalálták azt a rézszelencét, amely a létesítési okmányt (7.29. ábra) tartalmazta. (A bécsiek minden egyes főalappont felépítményében hasonló okmányt helyeztek el.) Számunkra ez a lelet annál inkább érdekes, mivel Nadap főalappont üregében nem találtunk semmit sem. A helybeli lakosság emlékezete szerint az első világháború alatt katonai mérnökök fordultak meg Nadap jfőalappont körül, s állítólag ők vitték volna magukkal. Márpedig 1888-ban Nadapon is, majd 1890-ben Lisovon is Netuschill járt, tehát mindkét okmányt feltehetőn ő állította ki. így a lisovinak szövegé423 7.28. ábra Lisov a felújítás után (M. Wittinger felv.)
