Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

7. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szabatos szintezésének kritikai ismertetése

társulatok falitábláit), de nyilván külföldön is ugyanez a tapasztalat [7]. Ez tűnik ki abból is, hogy az 1950-ben megkezdett új olasz elsőrendű szin­tezési hálózat kifejlesztésének megkezdése alkalmával az alappontok föld­feletti megjelölésére nem falicsapokat, hanem függőléccel mérendő falitáblá­kat építettek, illetőleg építenek be a talaj színétől mintegy 180—200 cm magasságban [8], Nem felel meg a valóságnak az az ellenvetés sem, hogy a furatos fali­táblákhoz való csatlakozás körülményes. Az osztrákok cm-es beosztású szin­tezőléceket használtak. Ugyanilyen beosztásúak a korszerű vonásos osztású, elsőrendű szintezéshez szolgáló Wild-féle szintezőlécek is. Mivel .pedig a függő- lécek beosztása is teljes cm-es osztáson alapul, a leolvasások közvetlenül kapcsolatba hozhatók egymással. Bizonyos, hogy a bécsi típusú függőlécek és az Oltay-féle cm-es beosztású szintezőlécek kombinációja egy ízbeni kettővel való szorzást tett szükségessé, de az erre fordított idő legfeljebb egy perccel növelte meg a csatlakozó műszerálláshoz szükséges időtartamot [5]. Komolyabban esnék latba az a körülmény, ha a furat tengelye nem víz­szintes helyzetű. Ezzel az esettel és a hiba lehető kiküszöbölésének módjával a korszerű függőléc ismertetésénél foglalkozunk. Másodrendű alappontok Mindazokat az alappontokat, amelyeket nem furatos falitáblával jelöl­tek meg, másodrendűeknek nevezték. Ezek megjelölése egészen kezdetleges és egyáltalában nem bizonyult időállónak. Szolgáljon azonban a bécsiek ment­ségére, hogy a XIX. században és a századfordulón, sőt még századunk első negyedében is a hasonló típusú pontjelölések az egész világon elterjedtek voltak. Amíg az elsőrendű magasságjegyeket (azaz furatos falitáblákat) leg­feljebb 3—4 km távolságban igyekeztek megfelelő épületek (templomok, kastélyok, pályaudvari épületek, vasúti őrházak) falába építeni, a másod­rendűeket minél sűrűbben, átlagosan 1:—2 km távolságban létesítették. 396 7.05. ábra Magasság]elzés hídkorlát tetején 7.06. ábra Magasság]elzés kilométerkő tetején

Next

/
Oldalképek
Tartalom