Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
7. Az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szabatos szintezésének kritikai ismertetése
Több fajtájuk volt ismeretes. Hidak, átereszek oldalfalának tetején, lépcsőkön, kőkorlátokon, hídpilléreken, lábazati köveken stb. vízszintes felületet létesítettek. A lecsiszolt sík közepébe mintegy 10 cm élhosszúságú keresztet véstek. Az egészet festékkel körülkeretezték, a keresztet is kifestették, majd annak két oldalát „M. J." (illetőleg „H. M." vagy ,,B. V.") betűkkel jelölték meg [7.05. ábra). Kilométerkövek tetején teljesen hasonló módon létesítettek szakaszvégpontokat (7.06. ábra). Függőleges falfelületeken hasonló célból 10 cm hosszú vízszintes vonást véstek be, s a festés, illetőleg keretbefoglalás után ezúttal is „M. J." jelzést alkalmaztak., (7.07. ábra.) A vízszintes vonásnak az iránysík magasságában kellett lennie. Sajnos, ez a jelölési mód nem bizonyult maradandónak. Legalábbis hazánkban egyetlen egy sem maradt fenn belőlük. Mivel pedig a monarchia első szabatos szintezése alkalmával a 12 390 alappont közül 9077 ilyen módon jelöltetett meg, a szintezési alappontok % részének el kellett pusztulnia. 7.03. SZINTEZŐMÜSZEREK A bécsi Katonai Földrajzi Intézet a monarchia első szabatos szintezési hálózatának kifejlesztését összesen tíz szintezőműszerrel hajtotta végre. Közülük nyolc 1872-—1876 táján készült, s ezekkel 1899-ig dolgoztak, vagyis az első szintezési időszak 26 esztendejében. Közben a műszerek annyira tönkrementek, hogy teljesen ki kellett őket vonni a munkálatokból [9]. 1899-ben két újabb műszert szereztek be a déli tartományokban folytatott szintezések céljára. A régibb típusú szintező műszerek a bécsi Starke és Kammerer-cég műhelyében készültek Stampfer és Starke rendszere szerint. Gyári számuk : 824, 2473, 2474, 2984, 2985, 2986, 3571 és 3572. Az első — miként gyári számából is látható — régibb műszer, amelyet teljes javítása és újraszabályozása után csak tartalékműszerként használtak. Mind a nyolc műszeren (7.08. ábra) a távcső is és a szintező libella is, levehető. A távcső adatai: A bécsi katonai szintezés másodrendű alappontja : magasság jelzése épület falán Az objektív szabad átmérője ............. 23,5, illetőleg 34 mm Az objektív gyújtótávolsága ............. 340 mm A távcső hossza..................................... 280 mm A távcső nagyítása ............................... 27—33-szoros A z okuláris Ramsden-rendszerű. A szintezőlibella érzékenysége ........... 3,5”—7,7" A szintezőműszer teljes magassága a szorító hüvely nélkül 16 cm, azzal együtt 24 cm. Hozzávetőleges súlya (a magyarországi hasonló műszerek alapján) 4—5 kg. A távcsőben egy függőleges és három vízszintes szálat alkalmaz397
