Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

Bevezetés

I

váradi, 1 — 1 kötet pedig kassai, kolozsvári, szegedi, győri, illetőleg gyulafehérvári kiadású.

Csehországi eredetű 29 kötet; mégpedig 1 kötet Prágából, 28 pedig Opavából (Troppauból) származik.

Franciaországi 9 kötet. Valamennyi párizsi kiadás. Svájci eredetű (Lausanne, Genf, Luzern, Basel) 4 kötet. Holland (amszterdami) kiadású ugyancsak 4 kötet. Olaszországból származik 7 kötet, mégpedig Rómából 3, Veneziából 2, Bolzanóból és Vicenzából pedig 1 — 1 kötet.

Végül a spanyolországi Grancoliban adták ki a gyűjtemény 1 kötetét.

Végül e műszaki könyvgyűjtemény szakok szerinti megoszlása a következő : a matematika különböző ágaival foglalkozik 46 mű. (Ide számítjuk a matematikai segédtáblázatokat is.) Geodéziai tárgyú (geometria practica) 20 munka. Csillagászat a tárgya 17, fizika pedig 12 műnek. Építészettel 9, rajzzal és festészettel 8 mű foglalkozik. Földrajzi tárgyú 8 mű, a földrajz legkülönfélébb ágaiból. Általános műszaki vonatkozású 7 munka. Mechanikával 6, folyók szabályozásával 3, hadmérnöki feladatokkal 2, erdészettel és botanikával 2, kartográfiával és bányászattal pedig 1 — 1 mű foglalkozik. Van a gyűjteményben egy lexikonsorozat is.

Baczó — az eredeti egyetemi anyakönyv tanúsága szerint — 1804-ben szerezte mérnöki oklevelét a pesti Institutum Geometricumban. A könyvgyűjtést 1845 táján hagyta abba. Akkor már 64—66 éves volt. Mondhatjuk, gyakorló mérnöki esztendeinek utolsó napjáig szorgalmasan gyarapítgatta könyvtárát.

Az örökösök a szóban forgó gyűjtemény 222 kötetét 356 forintért kínálták megvételre. Ezek szerint Baczó József megközelítőleg 1000 forintot áldozhatott annak idején ezekért a könyvekért. Ez az összeg egy vezető állású mérnök két évi jövedelmének felelt meg.

A Baczó-féle könyvhagyaték a tárgyaltakon kívül történeti, vallási, jogi, filozófiai tárgyú műveket, nyelvkönyveket : mégpedig cseh, francia, angol, német, héber, latin és görög nyelvtanokat és szótárakat, továbbá szakács- könyveket, állatorvosi, gazdálkodástani, gyümölcstermesztési és gyümölcsgondozási, kertművészeti tárgyú műveket, valamint a háziorvosi teendőkre vonatkozó kiadványokat tartalmazott.

A felsorolt műszaki munkák — miként láthatjuk — 300 esztendő nyomtatott könyvanyagából kerültek össze egy magyar földmérő mérnök könyvtárába gondos válogatással. Ne higgyük azonban, hogy csak Baczó József volt az, aki a magyar mérnökök közül több nyelven beszélt. Minden korabeli alkalmaztatás iránti kérvényhez hites bizonyítványt kellett csatolni arról, hogy a kérvényező mérnök beszéli-e a megkívánt három nyelvet, úgymint a hazai magyart, a latint és a németet [56].

Emellett a legtöbben még más hazai és nyugati nyelven (románul, szlovákul, szerbül, vendül, horvátul stb.) is olvastak, írtak és beszéltek. Komnenovich Sándor mérnök 1838. évi kérvényében olvassuk például, hogy „...beszél Magyar, Német, Deák, Tót, Francia, Spanyol nyelveken. .[57].

Egy 1786-ban kelt ügyirat [58] említi, hogy Litzner János, Borsod megyének és a Jász—Kun területeknek a Tisza térképezéséhez kiküldött mérnöke, a térképezéshez szükséges műszerek és felszerelés mellett Bellidornak munkáit is kéri. Ezek német, latin és francia nyelven jelentek meg. Eszerint Litzner- nek is kellett valamely idegen nyelvet tudnia.

36