Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

6. Régi városi szintezéseink

Ugyanezen a tanácsülésen arról is tárgyaltak, hogy a városi utcák köve- zési és csatornázási munkálatai meglehetős nehezen haladnak előre a lejt- mérezési munkálatokban bekövetkezett nehézségek miatt. Határozatot hoztak, hogy Derzsy városszintezési munkáját minden módon előbbre kell segíteniük [61/1]. Ennek ellenére — úgy látszik — a lejtmérési munkákra véglegesen csak 1889-ben tettek pontot.

Az 1955. évi újabb városszintezés alkalmával megtalált régi, 1887. évi magasságjegyek a következők :

1. a Sallai Imre és Keskeny János utca sarkán levő kápolna peremes táblája : 87,570 m ;

2. a Megyei Tanács (Kossuth L. u. 2. sz.) épületén levő peremes tábla : 89,712 m ;

3. a Gépipari Technikum fiúotthona épületén (Magyar u. és Szabadság u. sarok) levő peremes tábla : 88,881 m ;

4. a Rákóczi út 43 sz. magánházon levő peremes tábla : 88,312 m; végül

5. az Ady Endre u. 18 sz. házon levő peremes tábla : 89,346 m magas- sággah

Hogy a szolnoki városi lejtmérésnél Derzsy József milyen alapszintű magassági pontból indult ki, ma még felderítetlen. Feltehető, hogy vagy a bécsi katonai szintezésnek a pályaudvar felvételi épületébe befalazott furatos táblájából, vagy valamely régi vízrajzi magasságból. Esetleg a Vártemplom bevésett keresztjéből. (A Vízrajzi Osztály bronz falitáblája akkor még nem volt meg.)

Ez és több más, igen fontos kérdés csakis akkor lesz eldönthető és értékelhető, ha az ide vonatkozó, és ma még lappangó levéltári anyagot sikerül fellelni. Ezért igen kívánatos volna, hogy a szolnoki Állami Levéltár az ez irányú kutatásokba — a maga vonalán — a legerőteljesebben bekapcsolódjék.

6.16. ábra

Szolnok városi lejtmérésének régi peremes táblája

23*

355