Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
6. Régi városi szintezéseink
A külsőségi szintezési adatok legnagyobb része nem is Derzsitöl, hanem Kádár Ferenc és Pfansmid Kálmán egykori városi mérnököktől származik. Nagy gonddal készült munka végeredményei. Eredetiben ugyancsak függőértékek, mint a hasonló korú belsőségiek, de ezeket a magasságokat Zelizy a Derzsitöl kapott kulcsszám segítségével tengerszínfeletti rendszerbe számította át. Mivel pedig Derzsi vízépítő mérnök volt, neki csakis a Vásárhelyi-féle Adria feletti magasságok állhatták rendelkezésére. Ezért tapasztaltuk azt már a debreceni régi magasságok legelső átvizsgálása alkalmával, hogy az adatok egy része kétségtelenül a Vásárhelyi-féle adriai alapszintre vonatkozik [38]. Noha Zelizy erre vonatkozóan semmit sem közöl, nagyon valószínűnek látszik, hogy az ugyanezekből az évekből származó, hasonló kivitelű belsőségi lejtmérést végrehajtó ismeretlen mérnök személyében is Kádár és Pfansmid városi mérnököket sejthetjük. A Debrecen város tulajdonában levő, de a város határán kívül eső Guthi erdőn átvezető vasútvonal mellett szintén vannak régi eredetű szintezési pontok. A vasút végpontjának magasságát Zelizy 150,00 m-nek, a belső Guthon levő erdészlak alsó lépcsőjének magasságát pedig 145,11 m-nek mondja [30]. Vasúti lejtmérésből származó, idegen alapszintű magasságok. A mátai és a hajdúböszörményi országút mentén ugyancsak találunk régi eredetű lejtőzési adatokat. A mátai úton, Ondódon, a Margitai-féle tanya bejárójával szemben az út koronaszintjét 121,40 m-nek állapították meg. Vagyis az útnak ez a szakasza — állítólag — azonos magasságban van a városi belsőségben levő Domb utca legmagasabb pontjával. A mátai út mentén volt — és van ma is — a Látóképi csárda, a hasonló nevű vasúti megállóhely közelében. A csárdának a küszöb melletti téglapadlózatát 126,80 m magasnak találták. Eszerint tehát a Látóképi csárda küszöbe 9,10 méterrel magasabban volna, mint a debreceni városháza küszöbe ? Ennek a nagy magasságkülönbségnek helyességében már a régiek is kételkedtek. Teljes joggal, mert közel sincs közöttük ekkora szintkülönbség. Látókép vasúti megállóhely 13 km-re van a debreceni főállomástól a vasútvonal mentén. Ebből következik, hogy ezen a 13 km-es hosszon a lejtmérést 100 méterenként kb. 50 mm-es hiba terheli. Ekkora eltérés még a régi szintezések súlyos refrakcióhibáival sem magyarázható. Vagy valami durva hiba csúszhatott a mérésbe, vagy pedig ugyanaz a 6,5 m körüli különbség mutatkozik itt is, amellyel már a debreceni Nagytemplomnál is találkoztunk. Az utóbbi eset a valószínűbb. A Böszörményi út mentén levő régi pontokat Pfansmid K. mérnök lejt- méretezte. Mindezeket a magasságokat a városi mérnöki hivatal szintén átszámította a Vásárhelyi-féle Adria feletti rendszerbe. 1882-ben az egykori bécsi Katonai Földrajzi Intézet szabatos szintezése haladt át a városon, de az ebből a munkálatból származó magasságok sohasem kerültek a városi mérnöki hivatalban felhasználásra. 1909-ben és 1910-ben Debrecen számára új városi háromszögelési hálózat készült. Ez alkalommal, miként arról Mateóczy-Fleischer Kálmán* egykorú tanulmányából [39] értesülünk, trigonometrikus úton minden háromszögelési * Mateóczy-Fleischer Kálmán (1862—1954) háromszögek) mérnök, később a Háromszögek) Hivatal főnöke (1914—1925).
