Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
6. Régi városi szintezéseink
pontnak tengerszintfeletti magasságát is meghatározták. A város régebben szintezett részében a szintezési alappontokat is bekapcsolták a magasságmérésbe. A háromszögelési pontok tehát ezen az úton nyerték tengerszínfeletti magasságukat. Mivel pedig az 1876. évi peremes falitáblák a régi vasúti szintezési magasságokból származtak, a háromszögelési pontokat is ugyanezzel a magassági hibával terhelték meg. A mérést 6"-es $&ss-féle, magyar gyártmányú teodolitokkal hajtották végre. A teljesség kedvéért említjük meg, hogy 1938-ban Bédey László az országos felsőrendű szintezésnek Debrecenen áthaladó I. rendű vonalaihoz, csatlakozva az egyetemi negyedben néhány alappontból álló poligont fejlesztett ki. A háború után a károk helyreállításával, valamint a városfejlesztéssel kapcsolatosan szükségessé vált munkálatok során igen érezhetővé vált mind a régi városi szintezési hálózat peremes tábláiban bekövetkezett, mintegy 27—28%-os pusztulás, mind a város területén levő szintezési alappontok magassága közt levő, egyes esetekben métereket kitévő alapszintkülönbség. Ezért a városi tanács teljesen új, szabatos városi szintezési hálózat kifejlesztését határozta el. Erre 1954-ben került sor. 6.02. EGER Eger városának szintezési hálózata mai napig sincsen. Mindössze azok a korszerű szintezési alappontok állanak a városfejlesztés és a közművek rendelkezésére, amelyeket az országos felsőrendű szintezési hálózat fejlesztése kapcsán a város területén helyeztünk el. Ezeken kívül nyolc régi alappontról van a városnak feljegyzése, amelyeknek magassága egy 1904-ben, csatornázási terv készítésével kapcsolatban megmaradt iratanyagból ismeretes, de kérdéses, hogy akkor létesültek-e vagy korábbi időkben [40], Valószínű, hogy múlt századiak. Bár közelebbi adatunk nincsen, nagyon közelfekvőnek látszik az a feltevés, "hogy a régi lejt- mérést 1879—1880 körül hajthatták végre. A várost ugyanis 1878-ban nagy árvíz pusztította el, s az árvédelemhez legelsősorban megbízható magasság- mérésre volt szükség. Az említett árvíz emlékét a városban néhány márványba vésett árvízjegy napjainkig is őrzi. A 6.02. ábrán bemutatott, kiváló karban korunkra maradt árvízjegy a „Szürke nénikék” templomának Széchenyi utcai falán jelzi az egykori árvíz magasságát, ami országos (nadapi) rendszerben 162,95 m. A nyolc alappont közül 5 konzolos vastábla (6.03. ábra), 2 szintezési gomb, egy pedig szintezési kő. A régi szintezésből származó magasságok átszámítási tényezője : + 6,214 m ± 8 mm. Az eltérés ettől a számtani középértéktől a 3. sz. régi alapponton .......... +11 cm, a 4. sz. régi alapponton .......... — 4 cm, és az 5. sz. régi alapponton ........ — 7 cm. A szóban forgó alappontok a következők : 3 = a Ciszterciek temploma előtti terasz falában, a Széchenyi utcai kapu mellett elhelyezett konzolos vastábla ; 334
