Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

6. Régi városi szintezéseink

Fenti adatokból kitűnik, hogy ez a legrégibb debreceni városi szintezés csupán centiméter pontosságú adatokat tartalmaz, közelebbről meg nem határozott pontokra vonatkozóan; valójában tehát terepszintezés jellegű munkálat.

Van azonban Debrecennek egy 1876-ból származó városi szintezése is, amelyet Zelizy közlése szerint [34] Zicherman Mihály mérnök fejlesztett ki. Ez alkalommal peremes falitáblákat (6.01. ábra) használtak. Ez a hálózat több mint 220 alappontot tartalmazott. Ma mintegy 150 falitábla van még meg belőlük, egészen kifogástalan állapotban.

6.01. ábra

Peremes falitábla Debrecen 1876. évi szintezéséből

Az 1876. évi városszintezés eredeti alappontvázlatát a debreceni Állami Levéltár őrzi. (Jelzete : Dvt 335.) .Nagysága : 122x92 cm. Tekercselve. Címe : „Debreczen sz. kir. városa lejtmérezésének átnézeti térképe. Rajzolta Zicher- mann Mihály 1876.” A méretarány feltüntetése hiányzik.

Zicherman kiinduló alapszintül a debreceni városháza küszöbe fölött 4,0 m magasságban levő hasonlítósíkot választotta, s annak tszf. magasságát

121.70 m-nek határozta meg. Zelizy szerint [34] ez a magasság onnan származik, hogy Zicherman a vasútállomás 112,82 m-es közepes magasságából kiindulva, közvetlen szintezéssel vezette le a városházi küszöb magasságát, és azt

117.70 méternek határolta meg. Eszerint a hasonlítósík tszf. magassága valóban 121,70 méter.

Az 1954. évi legújabb városi szabatos szintezés azonban a városháza küszöbének magasságát 121,552 m-nek találta. Vagyis a küszöbnek az 1876, illetőleg az 1954. évi magassága között 3,85 m'különbség van. Ez kb. 12' 22" 3"'-nak felel meg. Ennyivel van magasabban a debreceni régi vasúti magassági pontok alapszintje a mai országos alapszint fölött. Itt tehát újból az — a már többször említett — Wallandt-féle adat bukkan elénk, hogy a régi vasúti

331