Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
6. Régi városi szintezéseink
lejtmérésekből származó magasságok mintegy 10 lábbal alacsonyabbak a valódi tszf. magasságoknál [35]. A Zicherman-féle magasságok tehát eredetileg függő-értékek voltak, hasonlók a petronelli függőkhöz. Tengerszínfeletti magasságra való átszámításuk 1882 előtt történt. Az átszámítást a városi mérnöki hivatal végezte. Zelizy már az átszámított magasságokat ismerte, illetőleg kapta meg közlésre centiméter rendű pontossággal. Azonban a szintezés ennél sokkal pontosabb volt. A városi mérnöki hivatal milliméter pontosságú adatait tartja nyilván. Ez ideig 94 falitábla újraszintezési adatait vizsgáltuk meg egy előzetesen felvett, a Háromszögek) Hivatal 1930. évi szintezéséből származó magassághoz viszonyítva. Az eltérés középértéke +0,047 2 m + 1,61 mm. A + 0,047 2 m-es középértéktől tapasztalt eltérések nagyságrendileg és darabszám szerint a következőképpen oszlanak meg. Nagyságrend, mm + — 0 10 ........................ ............. 12 1 0 10 20 ........................ ............. 7 6 20 3 0 ........................ ............. 13 8 3 0 40 ........................ ............. 10 6 4 0 50 ........................ ............. ■ 8 0 5 0 60 ........................ 2 3 60 70 ...................... .............. 0 3 7 0 80 ........................ .............. 0 1 8 090 ........................ ............. 0 1 9 0felfelé .................. ............. 1 3 Ö sszesen...................... ............. 53 4 1 Debrecen város térségében bekövetkezett valóságos szintváltozások problémájával [36] külön tanulmányban óhajtunk — nem távoli jövőben — foglalkozni, mihelyt rendelkezésünkre állanak azok a tárgyi feltételek, amelyek nélkül ez a feladat meg sem közelíthető. Legelsősorban a kiinduló alapszintkülönbségek szabatos meghatározására gondolok. A régi magasságmérésekből származó adatokkal kapcsolatban ugyanis több kérdés merül fel. így pl. említettük, hogy Zelizy — a bécsi Katonai Földrajzi Intézet méréseire hivatkozva — a debreceni ref. nagytemplom magasságát 127,580 m-ben adja meer _+ 1954. évi szintezés ugyanennek a templomnak főbejárati küszöb magasságát 121,170 m-nek találta. A majdnem 6,5 m-es különbség semmi esetre sem származhatik a bécsi katonai szintezés és a mai magyar országos felsőrendű szintezés alapszintjei között levő, néhány cm-es különbségből. Ezúttal is a pontatlan fogalmazásban kell keresnünk a különbség okát. A Zelizy által közölt magasság ugyanis bizonyára valamely egészen korai trigonometrikus magasságmérésből eredhet, amit alátámaszt az is, hogy Rónai András közlése szerint a Debrecen környéki talaj vízviszonyok felvétele alkalmával, néhány esetben, ugyancsak 6 méter körüli különbségekkel találkoztak a régi katonai térképlapokon. Ez a különbség csakis a trigonometrikus magasságmérés hibáiból származhat [37], Ami a városi külsőségben végrehajtott régi magasságméréseket illeti, Zelizy könyvében [30] bőséges lejtmérési adatokat találunk az 1850-es, 1860-as évekből. Ezek a lejtezések részben Derzsi József mérnök nevéhez fűződnek. Az ő közelebbi feladata tulajdonképpen a Tisza árterének lejtmérése volti 332
