Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

Bevezetés

lyozásának előmunkálatai miatt minden vonatkozó alaptérképet be kellett oda nyújtani.

1782-ben a budai tudományegyetem tanácsának kezdeményezésére újabb, hatalmas lépéssel haladtunk előre a mérnökképzés terén. Ez évben nyílt meg (nov. 1-én) a budai egyetem kebelében a mérnöki intézet, vagy egykori nevén az Institutum Geometricum.

Az intézet felállításához az udvar csak a budai egyetem ismételt sürgetésére járult hozzá. Az „Institutum Geometricum” megszervezésével minden más nemzetet megelőztünk ; ez volt a világ első egyetemi színvonalú mérnökképző intézete.

II. József alapító rendelete erre vonatkozóan a következőket mondja : „Általában, mivel igen nagy szükség van a geometriai, hidrotechnikai és mechanikai tudományokra különösen Magyarországon és Csatolt tartományaiban, ahol Ugyanis az előbbi századok háborúi és viszontagságai után a területi viszonyok többnyire összezavarodtak, egész vidékek mindmáig víz alatt és mocsarak alatt hevernek ; a malmokhoz tartozó gátak a legtöbb helyütt rosszul épültek ; a közutak csaknem mindenütt elhanyagoltak, kézzelfogható tehát ezen szak különös művelésének szükségessége” [36].

A mérnöki intézetbe nem lehetett egykönnyen bejutni. A kérelmezőnek szigorú felvételi vizsgán kellett keresztülmennie. Hogy a felvételi vizsgára valóban jól felkészült ifjak menjenek, ugyancsak a budai egyetemen geometriai és hidrotechnikai ismétlő tanfolyamot rendszeresítettek.

„Ezen geometriai és hydrotechnikai s alkalmazott mathematikai ismétlő tanfolyamok fő célja az” — mondja a szabályzat 1. §-a — ,,hogy a gimnáziumokban és az akadémiákban az elméleti és gyakorlati mennyiségtanban alaposan megerősödött és mérnöki pályára készülő ifjak e tanfolyam segítségével az alkalmazott mathematika összes részeiben kiképeztessenek és begyakoroltassanak avégből, hogy mérnöki tisztre való alkalmazásukból a közjóra derék eredményt lehessen várni” [37].

A felvételi vizsgát általában minden év november 3-án tartották, és mindenkitől megkövetelték, még ha előzőleg elvégezte is az egyetem jogi vagy filozófiai szakát, sőt még akkor is, ha a korábbiakban mérnök mellett tényleges gyakorlatot folytatott.

Aki a mérnöki intézet hároméves mérnöki, hidrotechnikai és mechanikai tanfolyamát elvégezte, annak szigorú vizsgát kellett tennie. A vizsga tárgyai az alábbiak voltak :

1. Longimetria (a terep vízszintes értelmű felvétele). Libellatio (szintezés, lejtmérés). Altimetria (trigonometrikus magasságmérés).

2. Gazdasági felmérés : stereometria, pithometria.

3. Gazdasági alakok (földdarabok) átváltoztatása.

4. Katonai méréstan ; a terep természeti leírása.

5. Hidrotechnika, azaz források (kutak), malmok, hidak építése, mocsarak kiszárítása, árvédelmi gátak építése.

6. Hidrodinamika és a folyók libellációja.

7. A mechanika elemei.

8. Térképszerkesztés és -rajzolás.

Az a növendék, aki a szigorú vizsgán megfelelt, vagyis letette a próbát, approbatus mérnökké lett, és erről oklevelet kapott [38], Városi és megyei mérnökké ezek után csakis az lehetett, akit a mérnöki intézetben mérnökké avattak és erről oklevelet állítottak ki.

32