Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
6. Régi városi szintezéseink
Szombathely város térképének hiteles kiegészítésére 1891-ben hirdettek pályázatot [25], de a szintezésre csak 1918-ban került sor. Alább kimerítően ismertetjük Varga István kataszteri mérnöknek ezt az egészen kiváló munkáját. Temesvár városa 1900-ban hirdetett pályázatot a város egész területének részletes felvételére és térképezésére [26], valamint a belsőség 1 e j t- méretezésére [27]. Sajnos, erről a bizonyára jelentős szintezési munkálatról semmi közelebbit sem tudunk. Zalaegerszeg város belsőségének felmérésére és szintezésére vonatkozó pályázati kiírás 1902-ben jelent meg [28]. A szintezési hálózat kifejlesztésére a következő esztendőben (1903) került sor. Sajnos, a Magyar Mérnök és Építész Egylet folyóirataiban való pályázati hirdetések csak 1882-től kezdődnek. így az 1850—1882 közé eső három évtized városi szintezéseiről igen nehéz kiinduló támpontot szereznünk. Noha kétségtelen, hogy voltak ebben az időszakban is ilyen munkálatok. Az ötvenes évek vége felé számos jól képzett magyar ifjú tért haza külföldről; olyanok, akiknek a szabadságharcban való részvételük miatt kellett az osztrák zsarnokság elől külföldre menekülniük. Több jól képzett mérnök akadt közöttük, mint például Vörös László mérnöknek hasonló nevű kisebbik fia [29], Ezek a fiatalemberek állami állásba nem juthattak, de megvolt a lehetőségük arra, hogy magánmérnöki munkákat vállaljanak. Közülök többen városi mérnöki hivatalokban vagy ármentesítő társulatoknál vállaltak állást. Még nyomokban sincsenek adataink Zágrábra és Fiúméra vonatkozóan. A többi, említett ipari központ régi szintezését illetően azonban már rendelkezünk több-kevesebb adattal. Az alábbiakban városonként vesszük ezeket közelebbről is szemügyre. 6.01. DEBRECEN Zelizy Dániel debreceni monográfiájában [30] említi, hogy . .a határ egyes pontjainak tengerszint feletti magasságát már több ízben meghatározták. Ezen magasság mérési adatok azon része, melyet az illetők légsúlymérői meghatározás útján nyertek, Sennoner által összegyűjtve a „Jahrbuch der K. K. Geologischen Reichsanstalt” című folyóirat III. évfolyamában (1852) jelent meg, de ezen adatok tökéletes biztosságot alig nyújthatnak.” „Légsúlymérői magassági meghatározást eszközölt Debrecenben Kreil, a prágai csillagda igazgatója az 1846—1851. évek közti kőrútjában a Fűvész- kertben. Az ő adata szerint a Fűvészkert magassága a tenger felett 422,54', vagyis 133,557 méter.” Nem tudjuk ugyan, a Fűvészkertnek melyik részére vonatkozik ez a korai barometrikus adat, a mai meghatározások alapján azonban annyi bizonyos, hogy Kreil meghatározásában — nagyságrendileg----[-14 m hiba van, mert a Eűvészkert tszf. magassága 119,5 m körüli. Ügy látszik, Zelizy nem tudott arról, hogy 1839-ben, a Pest és Debrecen között építeni tervezett vasútvonal nyomvonalát Lányi Sámuel vezetésével végigszintezték, és ez alkalommal a szintezési vonallal Debrecenen is keresztülhaladtak. A 3. részben közöltük — többek közt — a debreceni evangélikus kórházi templom toronyajtaja küszöbének magasságát (106' 7" 3'"). Ez a magasság ebből a szintezésből származik. 329
