Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

6. Régi városi szintezéseink

Nagyon értékes útbaigazításul szolgálnak ezen a téren a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönyében, különösen pedig Heti Értesítőjében megjelent hirdetések. Innen tudjuk, hogy

Beszterce város képviselőtestülete 1887-ben elhatározta, hogy az utcák és terek lejtési viszonyait szabályoztatja. Ezért pályázatot hirdetett „az összes utcák és terek lejtméreztetésér e”. A munkálat alapjául egy 1866—1869-ben készült 1 hüvelyk = 10 öl (kb. 1:7600) méretarányú térkép szolgált. A pályázati felhívás szerint : „Az adriai tenger felszínére viszonyított lejtmérési adatok állandósítására minden 500 méterre, de legalább minden utcában egy megfelelően vésett vagy öntött, magassági számmal és vonallal ellátott táblácska szilárdan alkalmazandó” [2],

Nyilvánvaló, hogy az Adriához való csatlakozást a bécsi katonai szintezés (lásd a 7. részben) helyi magasságjegyének felhasználásával képzelték el, sőt a hirdetésből az is kiolvasható, hogy a magassági jegyek mintáját is a bécsi katonai szintezés falitábláiról vették. (Kérdés, nem éppen olyan szerencsétlenül másolták-e le azt, mint a Vízrajzi Osztály (lásd a 8. részben), nem ismervén fel a tábla furatának lényegét és helyes kiviteli módját.)

Brassó városa 1882-ben pályázatot hirdetett „...a város összes területének felmérésére, az összes parcellák réteggyűrűinek a stabil kataszter alapelvei szerinti” elkészítésére [3]. Két év múlva újabb pályázaton a város teljes szintvonalas térképének elkészítésére keres mérnököt. „A terep- viszonyoknak rétegvonalak szerinti felvételét” úgy képzelték el, hogy a „rétegmagasság” (szintköz) belterületen 5 m, az erdővel fedett területeken pedig 20 m legyen [4],

Eszék lejtmérésére is sor került, a város általános felvételével és szabályozási tervének elkészítésével kapcsolatban, a millenium körüli években. Az erre vonatkozó pályázati felhívás 1895-ben jelent meg [5].

Haj dúböszörmény házilag óhajtotta megoldani a város általános felmérését, szintezését és szabályozási tervének elkészítését. Ezért 1893-ban a földmérés terén gyakorlott mérnöksegédet keresett [6].

Jászapáti nagyközség 1911-ben hirdet pályázatot, a város szabályozási tervének elkészítése céljából „az utcavonalak belejtmérezé- s é r e és az elhelyezett fixpontok magasságának megállapítására” [7].

Kaposvár város főmérnöke, Bereck Sándor, 1891-ben „a város területének, illetőleg csak utcáinak fölvétele és szintezése végett kisegítő mérnököt keres három hóra” [8].

K a s s a sz. kir. város általános szabályozási tervének elkészítése céljából 1895-ben óhajtott már két mérnököt alkalmazni „a város lejtméreti viszonyainak megállapítására” [9],

Kecskemét 1872—1873-ban végeztette a város általános „v í z- színelésé t”. (Ezzel a munkálattal alább bővebben foglalkozunk.) 1890- ben azonban ismét olyan hirdetése jelent meg, amely szerint a város két olyan mérnököt keres, akik „jelesül. . . a lejtezésben. . . járatosak” [10].

Keszthely nagyközség képviselőtestülete 153/1905 sz. határozatával állást foglalt a község általános csatornázási hálózata tervének elkészítése mellett. Evégből 1905 decemberében pályázatot hirdetett a község egész területének „trigonometriai és lejtmérezési felvételére” [11]. A szintezési munka, miként ezzel alább részletesen is foglalkozunk, 1908-ban készült el.

Kiskunfélegyháza a város rendezési tervének elkészítésére, valamint az ehhez szükséges „le j tmérésre” már 1893-ban pályázatot

327