Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

6. Régi városi szintezéseink

hirdetett [12]. A szintezési munka mindamellett csak lassan indult el, mert Bodola Lajos, Devecis Ferenc és Mihály fi József csak két év múlva mondanak véleményt arról, hogyan lenne leginkább célszerű Kiskunfélegyházán a szintezést végrehajtani [13].

Kispest község Keszthellyel egy időben, 1905-ben hirdetett pályázatot ,,a község utcái végleges magassági tervének, illetőleg hossz- és kereszt- szelvényeinek, valamint a község rétegtervónek, továbbá 200 db, a község költségre elhelyezendő magassági táblákból fixpont hálózatnak megállapítására” [14], A község szintezésére 1909-ben került sor.

Kolozsvár városi tanácsa már 1892-ben elhatározta, hogy elkészítteti a város szintezési hálózatát. Ügy látszik, a feladatot először házilag kísérelték megoldani. Ugyanis 1894-ben pályázatot hirdetnek egy városi mérnöki állásra. A feltételek 5. pontja szerint: ,,.. .az alkalmazandó mérnök feladata lesz helyszíni lejtméréseket végezni” [15]. Végül azonban mégis vállalati alapon készült el a város szintezési hálózata, miként arról alább bővebben lesz szó.

Marosvásárhely belterületének felmérésére és lej tmér é- s ó r e 1895-ben írták ki a pályázatot [16].

Mezőkövesd község szabályozási tervének elkészítésére, valamint ezzel kapcsolatosan a városi szintezési hálózat kifejlesztésére is sor került 1911-ben [17].

N agykőrös város belterületének „1 e j t m é r e t é s é r e” 1894-ben jelent meg a pályázati felhívás [18]. Vállalkozói alapon példás kivitelű és máig is meglevő magassági alapponthálózathoz jutott.

Nyíregyháza háromszögelésére és városi szintezési hálózatának kifejlesztésére 1904-ben hirdettek pályázatot [19]. ‘A kivitelezést Szesztay László mérnök végezte el 1907-ben.

Sopron háromszögelésére és lejt mérésére 1892-ben hirdettek pályázatot [20]. A feltételek közt olvassuk — többek között — azt a kívánalmat, hogy a pályázó csakis okleveles mérnök lehet és a képesítést külön igazolnia kell.

Szabadka város, valamint a hozzátartozó „Szegedi szőlők” dűlő felvételére „lejtmórezésére” és a térképezési munkálatokra 1913-ban hirdetett pályázatot [21]. Ennek a szintezésnek számos magasság jegy ét 1943- ban teljes épségben láthattam.

Székelyudvarhely városi tanácsa 1893 augusztusában azzal a kéréssel fordult Nagykőrös városához, küldjék el neki a városi szintezési hálózat kifejlesztésére vonatkozó feltételek egy példányát, mert ők is ugyanilyen pályázatot óhajtanak kiírni. Megemlítik az átiratban: S z a t m á r városától értesültek arról, hogy Nagykőrösön szintezési hálózat létesült [22],

Szolnok város szintezésének időpontjáról ugyancsak a pályázati hirdetés alapján értesülünk. 1887. nov. 4-ón szavazta meg a városi közgyűlés, hogy „Szolnok város utcáiról szabályozási lejtmérezési és vízrendezési tervet” készíttessen Hubay Ferenc polgármester [23]. Vörös László leveleiből viszont arról szerzünk tudomást, hogy Szolnok város részletes felmérésére már 1857-ben kiírták a pályázatot. Maga Vörös László és veje, Szilády Lajos, oki. mérnök, a későbbi kecskeméti nyomdatulajdonos és ország- gyűlési képviselő, levelezgettek arról, hogy milyen körülmények között vállalhatnák fel ezt a munkát [24],

328