Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
5. Szintezések Pesten és Budán a XIX. században
A Stampfer-féle műszerhez tartozó állvány kitűnően bevált. Ezt a típust vette át Oltay Károly is saját korszerű szabatos szintezőműszerébez. * A főváros dunabalparti felében a Doletslco-féle szintezés befejeztével a főváros a pesti kerületek újonnan létesült részeiben is gondoskodott a szintezés kiegészítéséről. Ezt a munkát kisebb részben Halácsy Sándor, nagyobb részét pedig a Háromszögméreti Számító Hivatal végezte. 5.26. ábra Kis típusú Stampfer-féle szintezőműszer az 1870-es évekből. Ebből a típusból vásárolt egy példányt Buda számára Varásdy főmérnök. (Starke—Kammerer-gyártmány) Ezeknek az újabb szintezéseknek az alapján készült el a „Budapest főváros dunabalparti területének lejtszmi rétegterve. 1" = 100° 1875” című térkép. Ez a térkép felülnyomata a „Budapest fővái’osnak a Duna balpartján fekvő egész területének a fővárosi közmunkák tanácsa által megállapított összes szabályozásainak átnézeti térképe. 1874.” című térképnek. A 9 lapból álló térképhez egy „Észrevételek” című, megjegyzéseket tartalmazó leírás tartozik. Ebből kitűnik, hogy a belső városrészeket 1864—1865-ben a Városligetig, a Keleti pályaudvar vonaláig és az Orczy-kertig ; a következő övezetet 1874- ben a külső körút vonaláig ; Kőbányát pedig 1875—1876-ban szintezték először. Szintvonalakat a térkép csakis a kevésbé sűrűn beépített területeken tartalmaz. (Az alaptérképen pedig szintvonalak egyáltalában nincsenek). l 322
