Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
5. Szintezések Pesten és Budán a XIX. században
1. Lászlóffy W., Az 1838-i árvíz és a Duna szabályozása. Bp. 1938. (Kny. a Vízügyi Közi. 1938. óvf.-ból). 2. Némethi/ K., (szerk.), A pest-budai árvíz 1838-ban. Bp. 1938. 3. Orsz. Levt. — Htt. levt. — Ép.és Hajóz. lg. — Hajóz. Oszt. —Al-Duna csomó, 14/1838 sz. 4. Bende/y L., Adalékok Vásárhelyi Pál 1834—1844 közötti pest-budai lejtméréseiliez. — Vízügyi Közi. 1951/11. kt. 139—158. 1. — Bp. 1951. 5. Uo., mint 3 a. id., Al-Duna csomó, 113/1839 sz. 6. A Dunai vízmércék törzskönyve II. kt. szerint a régi budai vízmérce a Lánehídtól délre 390 m távolságban volt. Ügy látszik azonban, hogy a 390 méteres adat helytelen. A törzskönyvben ezen a helyen vakarás nyomai láthatók, és a 9-es szám észrevehetően 0-ból átjavítva keletkezett. Edvy Gyula „A Vásárhelyi Pál- féle 0-víz magassága Budapesten, a Széchenyi-Lánehíd környékén” c. kéziratos munkájában ezt olvashatjuk : ,,A Vásárhelyi idejében használt vízmérce a budai oldalon volt. Ennek a Vásárhelyi-féle sodorra vetített helyzete a hosszszelvényben 133,587°-nél volt. (Lásd a Vásárhelyi-féle 641 sz. protokollum 221. oldalán és a XXXII. sz. Vásárhelyi-féle hosszszelvényen a 118 sz. pontot.) Tehát a Vásárhelyijeié vízmérce távola a Lánehídtól a Vásárhelyi-féle sodorban mérve 133429° — — 133587° = 158 ölre, azaz 299,64 m-re, kikerekítve: 300 méterre esett lejeié/” 7. Lásd : Dunai vízmércék törzskönyve II. kt. 8. Bőv. lásd tíendejy L., 4 a. id. m. 142. 1. 8. jegyz. és e munka 1. részében. 9. Alap’ s vízhelyzeti térképe Buda és Pest szabad királyi fő városainak, mellyet a N. M. M. K. Helytartó Tanács kegyes Engedelme mellett a magyar országi Tekintetes Építő fő Kormány kebelében találtató legújabb ’s legjobb eredeti térképekről, és tökéletes vízhelyzeti adatokból 1” (--) 100 öl mértékre készítvén a’ Tekintetes Hídegyesülct Ilonunk javán fáradhatatlanul munkálkodó Nagy Méltóságú, Méltóságos, Nagyságos, Tekintetes, Nemes és Nemz.ctcs Tagjainak alázatos tisztelettel ajánl Vörös László a Kiadó és országos dunamérési hiteles Földmérő. Budán MDCCCXXXHI. A térkép 1 /5-re kicsinyített színes mása megjelent ,,A pest-budai árvíz 1838-ban”. c. munkában. (Szerk.: Németh K. Bp. 1938. Bp. Szfőv. kiad.) Lásd Lászlóffy W.: Az árvíz műszaki leírása. 186. 1. és Lászlóffy W.: Az 1838-i árvíz és a Duna szabályozása. Vízügyi Közlemények, 1938. évi 1. szám. 10. Vörös László térképe magassági adatainak a mai országos (nadapi) rendszerébe való beillesztésével foglalkozik Bendefy L.: „A volt gellérthegyi csillagászati állomás és a budapesti koordináta-rendszer” c. tanulmánya. — (Sajtó alatt.) 11. Az eredeti munkarészt, amelynek címe : „Auszug der standhaften und interimal Pegel, so auch der festen Gegenstände, und intermedirten Fixpuncte, sammt deren, nach der über dem Fixpuncte No. Ia Petronell gegenüber 10 Wiener Schuch angenommenen Vergleichungs-Ebene aUsmittelten Niveau-Gotten aus dem Pegelstand Vormerkungs-Niveau und Wasserspiegel Fixirungs-Protocollen der hydrometrischen Donau-Stroms Vermessungs Operate von den Jahren 1831, 1832, 1834, 1835 & 1836.” (számozatlan oldalakkal, puha kötésben) ; az Országos Levéltár őrzi. 12. Edvy Gy., 6 a. id. kéziratából, az eredeti Vásárhelyi-féle munkarészek alapján. 13. Részletesen lásd : Némethy K. 2 a. id. m. 14. Az 1863/65-ben fellelt Vásárhelyi-féle pesti fixpontok jegyzéke a Doletsko-féle protokollumban található. Ezt az ÁFTH Központi Adattára őrzi. 15. Niveau-Plan der k. Freistadt Pesth innerhalb des Stadtgrabens und der im Jahre 1838. erbauten nördlichen und Südlichen Schutz — oder Stasser dämme. Zusammengestellt im Monat Mai und Juni 1839 unter der Leitung des Navigation-Ingenieurs Carl Tenczer. Gezeichnet durch Pribék, Massányi und Gruber K. Mappierungs- Ingenieure. (1 : 3600 méterarányú eredeti tervrajz az Orsz. Vízügyi Főigazgatóság birtokában.) A Tenczer-féle lejtmérés eredeti protocollumát: „Verzeichniss der im Jahre 1839. durch der König. Navig. Ing. Carl Tenczer im ganzen Umfang der König. Freistadt Pesth an den einzelnen Gebäuden bestimmt wordenen Niveau-Fix Fixpuncte” c. füzetet az ÁFTH Központi adattára őrzi. 16. Reitter F., Duna-szabályozás Buda és Pest között. Pesti hajózási csatorna. Pest, 1865. c. művében írja, boy ez a munka Pest városának 11 161 115 Ft-jába került. Az utcák szintjét átlagban 6 lábbal (1,90 m) kellett megemelni. Lásd : Allgemeine IRODALOM 21* 323 N
