Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

5. Szintezések Pesten és Budán a XIX. században

Rövid tanácskozás után úgy döntöttek, hogy a felvételt pontosan úgy kell végrehajtani, miként az Buda esetében történt [73]. Marek javaslata szerint az egész munka 22 mérnökkel 15 hónap alatt végezhető el. A költség- előirányzat 79 000.— forintot ért el. Ebből az összegből az állam mintegy 20 000.— forintot magára vállalt.

A szerződés aláírása után kezdetét vette a helyszíni munka Mivel pedig időközben Marek János a bécsújhelyi katonai akadémiára távozott tanárnak, a pénzügyminiszter a lejtmérés vezetésével Hofmann Ferenc háromszögelő főnököt bízta meg

Jellemző az akkori közlekedési viszonyokra, hogy a külsőségen dolgozó mérnöki csoportok a budai hegyekben sátoroztak, és a főváros külön engedélye alapján gyűjtöttek rozsét az ebédfőzéshez.

Az óbudai vastáblák, azaz a lejtmérési állópontok szintezésével nagyon hamar elkészült a hivatal. 50 új alappont létesült ez alkalommal, s ezek végleges pontjegyzékét Hofmann (5.23. ábra) 1874. június 19-én írta alá [74],

5.09. A BUDAI ÉS ÓBUDAI LEJTMÉRÉS MŰSZERE

A budai magasságmérés céljára a Háromszögméreti Számító Hivatal több Starke—Kämmerer-féle egyetemes szintezőműszert vásárolt. Biztos

5.24. ábra

A buda—óbudai lejtmérés 2014. sz. Starke—Kammerer-féle egyetemes műszere

tudomásunk van arról, hogy a 2014., 2015. és 2016. gyári számú műszereket alkalmazták a budai és óbudai lejtmérésnél, sőt az utóbbival hajtották végre 1914-ben (igen kiváló eredménnyel) Igló bányaváros szabatos szintezését is. (Lásd 6.10. fej.) A három műszer közül a 2014. számú (5.24. ábra) még ma is az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal birtokában van, így leírását az eredeti példány nyomán közölhetem.

Távcsöve 370 mm hosszú és három különböző átmérőjű hengeres részből áll. Az egyes részek átmérője az objektív felé növekszik. Ezt a megoldást G. Starke elgondolása alapján alkalmazták a műszereken. A legelső típushoz

318