Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
5. Szintezések Pesten és Budán a XIX. században
írja : „Van szerencsém mellékletben 107 lejtmérési táblának jegyzékét, melyben a magasságok a dunavízállás-mutató 0 pontjától számítva egész lábakban vannak kimutatva, — azon tiszteletteljes kéréssel előterjeszteni, miszerint a vastáblákat az ide csatolt vázlat szerint, amint az Pest városa részére is történt, Schlick czégnél elkészíttetni szíveskedjék. . A vastáblák elkészíttetését 4 hét alatt kéri, hogy akkor rögtön befalaz- tathatók legyenek. A dolog sürgősségét az indokolja, hogy „az ideiglenes jelzetek igen gyakran elvesznek, és ezen körülmény a részletes lejtmérést hátrá- nyolná” [61]. A lejtmérést végző háromszögelő mérnökök valóban úgy jártak el, hogy a vastáblák konzoljának síkját kerek lábnyi magasságokban rögzítették. Nyilvánvalóan azért választották ezt a megoldást, mivel a tábláknak a Duna sempontja fölötti magasságát domború kivitelben magukon a táblákon is feltüntették. A táblák elhelyezéséről a háztulajdonosokat az alábbi kiadmánnyal értesítették. „Buda szabad kir. főváros tanácsa. 12638/871 sz. T. ez. háztulajdonos Úrnak Budán. A m. kir. háromszögmérési számító hivatalának folyó évi August 22-én 428. szám alatt kelt átiratához képest t. ez. Uraságod házára folyó évi September hónapban egy lejtmérési tábla fogván alkalmaztatni, midőn Uraságod erről értesítetnék, egyidejűleg felhivatik, miszerint ez ügy jelentőségénél fogva a munkálat ellen akadályt és nehézséget ne támasszon. Budán, 1871. August 23 án Házmán s. k. polgármester” [62], A vastáblák elhelyezésével egyidejűén a közmunkatanács felhívást bocsátott ki. Ezt névreszólóan megküldték minden egyes érdekelt épülettulajdonosnak, valószínű azonban, hogy tartalmát ezenkívül is tudatosították. A felhívás szövege a következő. 5.18. ábra A Marek-iéle lejtmérés peremes táblája hátulnézetben 312
