Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
5. Szintezések Pesten és Budán a XIX. században
„Tisztelt Városi Közönség! A Buda főváros területén befalazott lejtmérési álló pont táblák azon esetre, ha az illető házak valamelyike átépítés vagy újból felépítésre kerül, elveszés vagy megrongálás veszélyének lévén kitéve, nem mulaszthatjuk el, a kérdéses álló pontók jegyzékének ./. alatti közlése mellett felkérni a tisztelt városi közönséget, miszerint az illető házakon netalán czélba veendő építési munkák engedélyezése alkalmával, ezen állás pontok megóvása és esetleg megfelelő áthelyezése tekintetéből, hozzánk esetről esetre jelentést tenni szíveskedjék. Kelt Budán, a fővárosi közmunkák tanácsa 1872. évi Október hó 24-én tartott üléséből. Szászváry Géza m. p. alelnök” [63]. A magasságjegyek megóvása a fővárosnak valóban páratlanul sikerült. Az időközben lebontott és a háború alatt megsemmisült házak leszámításával valamennyi budai lejtmérési állópont épségben és szilárdan befalazott állapotban jutott korunkra. * A közmunkatanács műszaki osztályának, tehát elsősorban Beitter Ferencnek véleménye alapján a budai háromszögelés és lejtmérés ellenőrzésére Kruspér István műegyetemi tanár kapott megbízást [64]. Kruspér (1818—1905) matematikus és geodéta volt. Fiatal éveiben Stampfer bécsi professzor tanársegéde. Onnan 1850-ben meghívásra tért vissza a pesti József ipartanodába tanárnak, majd 1857-ben műegyetemi tanár lett. Kiváló eredményei európai nevet biztosítottak számára. Kruspér a lejtmérések folyamata közben többször a helyszínen is figyelemmel kísérte a munkát annak elkészültéig. Sőt, a lejtmérés gyakorlati mérésekkel való ellenőrzését még a munkálatok közepette meg is kezdte. Amikor pedig 1872. őszén a budai lejtmérést a IJáromszögméreti Számító Hivatal mérnökei teljesen befejezték,* az ellenőrzést a város egész területére kiterjesztette. Az ellenőrzése során szerzett tapasztalatairól Kruspér ezeket írja. „Az 1872-iki év tavaszán a lejtmérés általános részének megvizsgálása vétetett folyamatba. Az egész város területén Ó Budától kezdve egészen Budaváros legdélibb pontjáig, azután a Császár fördőtől az országúton és Krisztina városon kérésztől a Tabánba a Gellérthegyi házsorok legkeletibb pontjáig, s innen le a meredeken a Duna vízállásig, úgy szintén a bombatértől a városmajorba, innen a váron keresztül a Tabánig, mindenütt kettős vonalakban tétettek lejtmérések, és azok a fixpontokhoz csatoltattak. Mindenütt a legjobb egyezés találtatott, kivévén egy pontot, hol egy kis tévedés csúszott be, de ez is utólagosan kijavíttatott. A lejtmérések nem csak az egyes pontok közt, hanem az abszolút magasságok is teljesen megfelelőknek találtattak.” „Ezután a lejtmérési vas-állópontok tűzettek ki és falaztattak be, s a nyár folytán a részletes felvétel felülvizsgálatára került a sor. ..” „Átaljában a pontok meghatározásában, a mint azt az eredeti skitzék- ből látni lehet, két-, háromszoros controll is alkalmaztatott a működő mérnök által. . . Különösen dicsérettel kell felemlítenem a felvételi személyzetnek. . . gyakorlottságát... Ennek folytán a Buda főváros lejtmérésére. . . pontos* Ezt onnan tudjuk, hogy a 2246/1872 sz. (alább ismertetendő) magassági pontjegyzék, amely már mind a 151 budai alappontot tartalmazza, 1872. nov. 1-én kelt. 313
