Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
5. Szintezések Pesten és Budán a XIX. században
5.07. BUDA 1872-1874. ÉVI LEJTMÉRÉSE Pest rohamos fejlődését csendesebb ütemben követte Buda terjeszkedése és gyarapodása. A főváros dunántúli fele északi irányban már olyannyira szétterült, hogy a hajdani külön községnek : Óbudának hozzácsatolása is időszerűvé vált. Az 1870-es évek elején már eloldázhatatlanul szükségesnek mutatkozott, hogy Budáról és Óbudáról ugyanolyan megbízható és részletes térképek álljanak rendelkezésre, mint amilyent Pest újkeletű felvétele eredményezett. Az 1870. évi X. te. 14. §-a a fővárosi közmunkák tanácsának kötelességévé tette, hogy gondoskodjék a főváros általános szabályozási és beosztási tervének elkészítéséről. A munkálatok végrehajtásának több súlyos tárgyi akadálya volt. Köztük legelsősorban az, hogy „...nem állt rendelkezésre sem Pestnek, sem Budának háromszögelési és lejtmérési felvétele.” Pesten ugyan az ilyennemű munkák éppen folyamatban voltak, de még mindig súlyos összegeket kellett előteremteni, hogy a Halácsy Sándor által megkezdett háromszögelési, illetőleg a Doletsko Ferenc által megkezdett szintezési munkálatok befejeztessenek [39], Budán ebben az időben még semmi ilyennemű felvétel nem volt. Bár a két főváros ekkor még nem volt egyesítve, a közmunkatanács már mint egyetlen várost kezelte azokat. Ebben az esetben is habozás nélkül Buda segítségére sietett, amikor látta, hogy „...Buda város zilált anyagi viszonyai miatt...” nem tudná egy szabatos felvétel költségeit vállalni. A közmunkatanács Buda háromszögelésére, lejtmérésére, illetőleg ezekkel egyidejű részletes felmérésére pályázatot írt ki. Noha a pályázati hirdetményt nemcsak a pesti napilapokban (Pesti Napló, Hon, Pester Lloyd, Ungar. Lloyd), a hivatalos lapban (Budapesti Közlöny), hanem még a magyar mérnökegylet szaklapjában, valamint a bécsi Ingenieur Verein szakközlönyében is közzétették [40], a pályázatra magánosoktól mindössze négy ajánlat érkezett [41]. Komolyan talán csak Halácsy gondolt arra, hogy vállalkozik a nagy munkára. A magánmérnökök nagy többségét elrettentette a fővárossal való anyagi kapcsolatba való jutás gondolatától Doletsko Ferenc szomorú példája. Halácsy Sándor, a Pest háromszögelését végző igen kiváló mérnök két változatban is beadta árajánlatát a közmunkatanácshoz. Az első szerint az egész területen merőben új háromszögelési és szintezési hálózatot fejleszt a pesti munkálatokhoz hasonló feltételek alapján [42—43]. A második szerint felhasználná azokat a várostérképeket is, amelyeket nem sokkal korábban Varásdy Lipót városi mérnök 6" = 50° (1 : 600) arányban készített új felvételek alapján, mintegy 300 holdnyi területről.* Megjegyezzük azonban, hogy ez a nagy munka elkészült anélkül, hogy szilárd vázát háromszögeléssel biztosították volna [44], Buda főváros építő és szépítő bizottmánya 1869 december utolsó napjaiban tartott ülésén — hosszas vita után — a két Halácsy ajánlatát, s azzal * Varásdy Lipóttól a volt Fővárosi Levéltár, jelenleg az Áll. ]. sz. Levéltár több térképlapot őriz. Fodor szerint van egy 1858-ból származó, 221x120 cm méretű lap, Óbuda belső területeiről; telkekig részletes, szabályozási tervezetekkel. Ezt a lapot nem találtuk meg. Őrzi azonban a levéltár ,,Sz. k. Buda főváros és környékének átnézeti tervrajza. 1870. évben elkészítette Varásdy Lipót Buda város főmérnöke” c. térképet. (Jelzete : Tek. 16.) Mérete kb. 160x200 cm. Vászonra húzott, nyolc lapból (Fodor szerint — tévesen — négy lapból) összeállított térkép. Ez a térképlap a külsőségi részeken kb. I 304
