Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
5. Szintezések Pesten és Budán a XIX. században
együtt a többi három magánmérnöki ajánlatot is, végérvényesen elvetette, mert a város viszont nem bízott abban, hogy bárki magánmémok belátható időn belül végez a város szabatos geodéziai alapmunkálataival. Miután kiviláglott, hogy magánmérnöki úton Buda háromszögelése, szintezése és részletes városmérése meg nem valósítható, a pénzügyminisztérium utasította a Háromszögméreti Számító Hivatalt, hogy tegye meg a szóban forgó munka végrehajtására vonatkozó előterjesztését, illetőleg árajánlatát. Többszöri iratváltás és tanácskozás után Marek Jánosnak, a Háromszögméreti Számító Hivatal főnökének okt. 6-án tett írásbeli javaslata alapján [45] 1870. okt. 17-én létrejött a szerződés a pénzügyminisztérium és a közmunka- tanács között (5.15. ábra). Az egyeszséget megkötő tanács tagjai a közmunkatanács részéről: Tisza Lajos elnök, Csengeri Antal, Széher Mihály, Lukács Antal, Reitter Ferenc, a műszaki osztály vezetője, a pénzügyminisztérium részéről: Márffy Ágoston, a „kataszteri” ügyosztály vezetője, Trzcinsky Gyula osztálytanácsos és Marék János, s végül Ásbóth János min. fogalmazó voltak [46], A szerződés értelmében a közmunkatanács, mint rendelő, a kész munkálatokért 54 000 forintot készpénzben fizet a Háromszögméreti Számító Hivatalnak. ezenkívül a felvételekhez szükséges tárgyi javakat, mintegy további 20 000 Ft-nyi értékben, saját maga rendeli meg, illetőleg adja rendelkezésre, így — többek között — a lejtméreti állópontok vastábláinak elkészíttetése is a közmunkatanács feladata volt [47], A néhány hónap alatt létrejött megállapodást később egy közbejött anyagi természetű ügy majdnem felborította. A közmunkatanács ugyanis úgy rendelkezett, hogy a fennálló jogszabályok értelmében Buda fővárosnak 27 000 Ft-nyi összeget, szolgálmányok megtérítése címen, magára kell vállalnia. A városi tanács ennek kifizetését kereken megtagadta. Az utolsó pillanatban, 1870. okt. 20-án végre olyan pótmegállapodás jött létre a pénzügyminisztérium és a közmunkatanács között, hogy az utóbbi 18 havi részletben fizeti majd be a központi állampénztárba a fenti összeget [48]. Ezek után a pénzügyminiszter megbízta Marek János háromszögelő főnököt, hogy a háromszögelési és lejtmérési munkálatokat készítse elő, és oly módon ütemezze, hogy Buda háromszögelése még 1870-ben befejezést nyerjen. Buda főváros építészeti és szépitészeti bizottmánya pedig még 1869. dec. 27-én foglalkozott azzal a kérdéssel, mekkora területre kellene a lejtmérést kiterjeszteni. A bizottmányi ülés, amelyen Kovics Károly főkapitány elnökölt és Reitter Ferenc, Goldinger János, Varásdy Lipót város főmérnök, Andorjfy Károly és Nagy Ferenc bizottmányi tagok vettek részt, a város egész területére kiterjedő, tüzetes pontossággal való lejtmérést kívánt [49], A közmunkatanács megbízta Varásdy főmérnököt, lépjen érintkezésbe a hadmérnöki karral, s tudakolja meg, van-e a budakörnyéki katonai felvételek 1 méteres szintközű szintvonalakat ábrázol. Nyomatékosan ki kell azonban emelnünk, hogy ezek a szintvonalak nem szintezés, hanem barometrikus, legjobb esetben' trigonometrikus magasságmérés eredményei. Másik térképének címe : ,,A Lágymányosi dűlőben fekvő összes birtok terve. Felvette és rajzolta Budán, 18(11. évben Varásdy Lipót Buda város főmérnöke”. Vászonra húzott, 181 x 116 cm nagyságú, igen szép, finom rajzú, színezett térkép. Elvétve csíkozást is alkalmaz, de magassági adatot nem tartalmaz. (Jelzete : Tek. 26.) 20 Bendefy: Szintezési munkálatok 305
