Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

5. Szintezések Pesten és Budán a XIX. században

batos szintezése [36] alkalmával — a szintezés előtt falazzák be a furatos pontjelölésö falitáblákat.)

Doletsko falitábláinak keresztmetszete "L_r alakú. Maga a tábla nincs is a falban, csak a két szélén levő lemezes szányak tartják (vö. 5.18. ábra). A tábla befalazása alkalmával arra törekedtek, hogy a magasság kerek vonásértékekre vonatkozzék. Ezt minden egyes esetben el is érték. (Egyébként ugyanezt az állandósítási módot alkalmazták Buda és Óbuda 1871 — 1874. évi lejtmérése alkalmával is.)

Doletsko Ferenc Pesten összesen 100 maradandóan állandósított szintezési alappontot határozott meg. Ezeket I-től C-ig terjedően római számmal jelölte. Ezenfelül van a LXXa számú magassági jegy, amelyet azonban már utólag Thier Ede helyezett el és határozott meg. Később még 11 falitáblát rendeltek ; ezek egy alátöréstől eltekintve Cl-től CX-ig terjedő számokat kaptak. Elhelyezésüket és szintezésüket ugyancsak Thier Ede mérnök végezte. E kiegészítés eredményei a Doletsko-féle koordinátajegyzék elején találhatók [37].

Mindezek állandósítása öntött vas peremes táblával történt. Megoszlásuk a következő : a Belvárosban 14, a Ferencvárosban 18, a Józsefvárosban 26, a Terézvárosban 24, végül a Lipótvárosban 18 vastábla nyert elhelyezést. Mindezekből — a Thier-féle 11 pontot is figyelembe véve, összesen 25 maradt korunkra.

A Doletsko-féle lejtmérés magasságjegyeiről („állópontjairól”) csak néhány térkép maradt fenn. A feltalált vastáblák helyét felraktuk az 1935/36 évi budapesti fővárosi szabatos szintezés alappontjait tartalmazó térképlapokra. Ugyanezeken a lapokon a fellelt egyéb régi (Vásárhelyi-, Tenczer-, Marék-ié\e stb.) magasságjegy helyét is feltüntettük [38],

Doletsko műve szabatosság dolgában a mai II. rendű szintezésnek felel meg. A főváros területe közben megnőtt ; öntött vas tábláit már csak a mai Belváros határán belül találjuk. Ennek ellenére még ma is érték, és egy újabb évszázad múlva is érték lesz Doletsko Ferenc műve, mert peremes falitábláira a főváros alatti pesti síkság mozgásviszonyainak tanulmányozásánál biztonságosan támaszkodhatunk.

Doletsko Ferenc, mint ember és mint kötelességét híven s legjobb tudásával teljesítő mérnök, minden tiszteletet megérdemel ; mert vállalt kötelezettségének fiaival együtt — hosszú éveken át — eleget tett annak ellenére, hogy meg nem értő kora elismerés és méltánylás helyett teljességgel kiuzso- rázta, s családjával együtt a legnagyobb nyomorba döntötte.

5.06. THIER EDE LEJTMÉRÉSE

Teljesség kedvéért néhány szóval Thier Ede lejtőzési munkálatairól is meg kell emlékeznünk.

M ivei 1869 derekán Doletsko már eltűnt a fővárosból, és a peremi részek, ahol közben utcák és kiterjedt gyártelepek keletkeztek, magassági alappont nélkül maradtak, a városi tanács Thier Ede mérnököt bízta meg azzal, hogy további 11 peremes öntött vas táblát falba beépítve helyezzen el, és magasságukat határozza meg. Ez a munka még 1869 nyarán meg is történt. Nem önálló szintezés, hanem csatlakozik Doletsko hálózatához. Alappontjainak sorszáma : LXXa és Cl-től CX-ig terjed. A vonatkozó koordináták a Doletsko- féle protokollum első lapján találhatók.