Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

5. Szintezések Pesten és Budán a XIX. században

1864) tiroli születésű matematikus, aki 1825-től 1848-ig a bécsi Polytechniku- mon a ,,gyakorlati geometria” (geodézia) tanára volt.

Stampfer szintezőcsavarja (5.11. ábra) a szintezést forradalmi lépéssel vitte előbbre. 1836 óta jóformán minden szabatosabb szintezési feladatot Stampfer-féle műszerekkel oldottak meg (5.12. —5.14. ábra). Erre vonatkozóan Stampfer : „Theoretische und praktische Anleitung zum Nivellieren” c. munkájának X. kiadása 149. oldalán szó szerint a következőket mondja : ,.Das Stampfer-sche Nivellier-Instrument, Eigentlich Nivellier-Instru5.12. ábra

Szintezőműszer 1830 tájáról (Hartner nyomán)

ment nach Patent von Stampfer & Starke erschien in Jahi'e 183f), und es Würden die Original-Instrumente bis zum Jahre 1873, von der bis dahin bestandenen Werkstätte des k. k. polytechnischen Institutes, später von der Firma Starke & Kämmerer in Wien in grossen Mengen erzeugt, und in der Ingenieur-Praxis eingeführt” [31].

Az 1880-as évekből származó egyetlen olyan méretű szintezőműszert ismerek, amely nagyjából megfelel a Szumrák Pál által Pest főváros mérnöki hivatala számára rendelt típusnak. Ez a műszer az egykori m. kir. Háromszög - méreti Számító Hivatal tulajdona volt. Távcsöve nem kötött, a szintező- libella sincs rögzítve, de Stampfer-féle szintezőcsavarral el van látva. Alhidá- déja kúpos persellyel csatlakozik a műszerállványhoz. Két ellenrugós talpcsavarja van, tehát tulajdonképpen négy talpcsavaros műszernek számít. Lényegileg tehát olyan kivitelű, mint a bécsi Katonai Földrajzi Intézet által

290