Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

5. Szintezések Pesten és Budán a XIX. században

előzésére [13]. Mindenekelőtt a város veszélyeztetett belterületének magassági felvételére, azaz lejtméretezésére volt szükség. Ezt a feladatot Vásárhelyi Pálra, bízták.

,,Fixpont” elnevezésű magassági jegyei épületek, templomok lépcsői és ajtóküszöbei vagy ablaktalpai voltak. Különböző években folytatott szintezésekből származnak. Az összhangot köztük részben a hajóhídi (azaz a régi budai) vízmérce sempontja, részben a ma már elpusztult Fő utca 26. sz. házon levő I. sz. Vásárhelyi-féle hármas fixpont (egy 1775. évi, egy 1830. évi és egy 1838. évi árvízjegy) biztosítja. (1864-ben Doletsko Ferenc a még fellelhető pontokat újból beszintezte.) [14],

5.07. ábra

A budai vár képe a hajóhíddal az 1840-es évekből. A budai hídfőnél állott a régi vízmérce

5.03. A TENCZER-FÉLE LEJTMÉRÉS

A Duna-jobbparti védgát építésével és Pest utcáinak feltöltésével kapcsolatban újabb, szabatosabb és rendszeresebb lojtezés végrehajtása vált szükségessé. Ezt az 1839-ben foganatosított munkálatot Tenczer Károlyra bízták, l'enczer lejtmérése a régi budai vízmérce sempontjából indult ki. Ennek alapján elkészült Pest város magassági térképe. Ez a térkép az újonnan épült töltéseken kívül a csatornahálózat rendezésének tervét is tartalmazza [15]. Tenczer lejtezése szorosan kapcsolatos a korábbi Vásárhelyi-féle munkálatokkal, s megadott magassági értékei ugyancsak a petronelli függők rendszerébe tartoznak.

Fixpontjai — Vásárhelyi alappontjaihoz hasonlóan — külön meg nem jelölt pontok. Kiválasztásuk — az előzőhöz képest — kétségtelenül sokkal megfelelőbben történt, mert nagyobbrészt olyan egészen maradandó jellegű épületek és templomok bejárati küszöbei stb., amelyeken a mai napig alig valami, vagy egyáltalában semmi erőszakos változtatás nyoma sem fedezhető fel. Ez lehetőséget nyújt arra is, hogy Tenczer szintezési munkájáról bírálatot mondhassunk. Korához képest igen jónak kell minősítenünk.

Tenczer szintezési hálózata 251 meghatározott alappontot tartalmazott. Ezek közül a Lipótvárosban volt 41, a Terézvárosban 64, a Belvárosban 57, a Ferencvárosban 27 és a Józsefvárosban 62 alappont. Mindezekből napjainkig mindössze 9 (kilenc !) megbízhatóan azonosítható alappont maradt fenn.

281