Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

5. Szintezések Pesten és Budán a XIX. században

Az árvíz elvonulása után Vásárhelyi azonnal elrendelte, hogy a jelenlevő mérnökök minél gyorsabban készítsenek Pestről egy tájékoztató lej tméreti felvételt. Az alábbiakban ennek a nagyon jelentős munkálatnak [3] menetét és jellegét ismertetjük.

A szintezésben (5.01. ábra*) közvetlenül öt mérnök vett részt. Gruber Antal, 1838. márc. 16-án a Terézvárosban, 521 sorszámtól 581 sorszámig összesen 60 ponton állapítja meg a vízállás magasságát, a házak falán lelt

nyomok alapján. A sorszámok azonosak a házszámokkal. A közvetlenül bemért adatok nem egyebek, mint a legmagasabb vízszín térszínfeletti magassága lábakban és hüvelyekben.

Kecsey Ferenc 1838. április 4-én állítja össze március 15-én és 16Lán folytatott szintezésének eredményét, ő Pest Belvárosában határozta meg a legnagyobb vízállás magasságát, a régi láb, hüvelyk és vonás mértékben kifejezve. Kimutatásában 82 pont adatát találjuk.

Fodor János 1838. április 2-án terjeszti be kimutatását, amelyben mindössze 13 pont magasságát adja meg hüvelykre élesen. Minőségileg azonban ezek elsőrendű pontok ; jó néhány közülök még ma is megtalálható. Színházak, kávéházak, kaszárnyák, nagyúri házak küszöbei. Ezek mellett közli a vízállás helyi értékét, illetőleg az időközben elhelyezett árvízjegyek (márványtáblák) magassági méretét.

* Ezt az egykorú képet Gáthy Islván 81a. id. művéből közöljük.

276

5.02. ábra

Árvízjegy a Szabadságiad budai hídfője' közelében, a rakpart támfalában

5.03. ábra

Árvízjegy az V. kér. Veres Pálné utca 29. sz. házon