Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
5. Szintezések Pesten és Budán a XIX. században
Majsány János ugyancsak 1838. április 2-án keltezi március 15-én és 16-án folytatott szintezéséről szóló jelentését. Ő 10 árvízjegyet szintezett be. Brandstetter Ferdinánd ugyanakkor 13 árvízjegy magasságát határozta meg. Az eddigi írásbeli anyagot összefogja Kecsey F. jelentése, amelyben összegezett kimutatást terjeszt fel az Orsz. Építészeti Főigazgatósághoz arról a 36 árvízjegyről, vagyis az emlékezetes árvíz színét vízszintes vonással jelölő márványtáblákról (5.02.—5.04. ábra), amelyeket Fodor J , Majsány J. és Brandstetter Ferdinánd 1838. március 16. és április 2. közötti időben helyeztek el. Az árvíz szintjét a házak falán az első napokban egyszerű fekete festékkel jelölték meg. Kívánatos volt azonban, hogy maradandóbb módon is állandósítsák ezeket a jeleket. így gondolt a főigazgatóság márvány árvízjegyek alkalmazására. Ezek tervét Lechner József, a főigazgatóság első adjunktusa (mai szóval: helyettes igazgatója), valóban művészi érzékkel készítette el. Elhelyezésük a következőképpen történt. A táblákat a fent nevezett mérnökök sajátkezűleg helyezték el a házak falán, az előzőleg megjelölt és megmért magasságban. Ilyen módon óhajtotta a főigazgatóság a jövő számára az eddig sohasem tapasztalt magasságú árvízszint olyan ,,Marquez”-kel megjelöltetni, amelyeknek maradandósága nem volt kétes. Az elhelyezés alkalmával szintezőműszereket használtak. Kecsey jelentése felsorolja az árvízjegyek elhelyezése alkalmával talált azokat a korábbi : 1798. és 1775. évi árvízjegyeket, amelyeket most újból beszinteztek. Azt találták, hogy az 1838. évi árvízszint az 1798. évinél 4'—11"—10'", azaz 1,576 méterrel, az 1775. évinél pedig 5'—8"—31/2/", illetőleg 5'— 8"—8%"'- sal, tehát középértékben : 5'—8"—5%'", azaz 1,803 méterrel volt magasabb. A szóban forgó árvízjegyekből Pesten és Budán napjainkig mintegy félszáz maradt meg. Ezeket az országos felsőrendű szintezés munkálataival kapcsolatosan, legnagyobbrészt 1950-ben újból beszinteztük. Mindössze hármat kapcsoltunk be az országos hálózatba 1949 őszén, hármat pedig 1951 tavaszán. Az új szintezés eredményeit 1951-ben ismertettem [4], Az ott közölt III. táblázatban minden egyes árvízjegyet feltüntettem. Azokat is, amelyeket 1949/1951-ben már nem találtunk meg. Ebben az esetben az utolsó oszlopban „elpusztult” jelzés olvasható. Voltak azonban eseteink, amikor tudomást szereztünk arról, hogy egy-egy lebontás előtt álló épületen árvízjegy van. Ezeket soron kívül beszinteztük, ma már azonban nincsenek meg. * 5.04. ábra Arvízjegy a VIII. kér. Kistemplom utca . 10. sz. házon A Pesten és Budán, az 1838. március 15-i árvíz emlékére elhelyezett, valamint a hozzájuk hasonló XVIII—XIX. századi árvíz jegyeket tekinthetjük első kísérletnek a szintezéssel meghatározott magasságoknak magasságjeggyel való állandósítására 277
