Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
4. Régi ármentesítő és belvízszabályozó társulataink szintezési munkálatai
műtárgyak fenéklapja, homlokfalak teteje, vízmércéken beszintezett pontok stb. voltak. Földalatti jelzést egyáltalában nem alkalmaztak. Épp így nem ismerték a V. O. jelű falicsapokat sem. A társulatokon kívül a földművelésügyi minisztérium Vízrajzi Osztálya is létesített magassági jegyeket a kiterjedtebb ártereken. Ezeknek a magassága azonban nem a Vásárhelyi-, hanem a vízrajzi alapszintre vonatkozott, éppen ezért a társulatok legtöbbször figyelembe sem vették ezeket a V. 0. alappontokat, s a legritkább esetben számították át őket saját, a Vásárhelyi- félévei egyező alapszintjükre. Ezzel kapcsolatban fel kell hívnunk a figyelmet arra az igen fontos körülményre, hogy bár ma számos alappont és hálózati rendszer alapszintjét jelöljük azzal a kifejezéssel, hogy az „Vásárhelyi”-féle, ez nem jelent egyebet, csak annyit, hogy az a pont, amelyből az illető alappont levezetése vagy maga 4.34:. ábra Vasdinnye nézete és metszete a hálózat szintezése kiindult, benne volt az 1843. évben készült egységes, az Adriára vonatkoztatott Vásárhelyi-féle országos jellegű pontjegyzékben. Ez a tény azonban nem zárja ki azt, hogy két szomszédos pont alapszintje (a nadapi alapszinthez viszonyítva) akár 10—15—20 cm-rel ne térjen el egymástól. Vagyis a mindennapi gyakorlatban ez a megnevezés: „Vásárhelyi-féle alapszint”, a valóságban több ezer, de még némi összevonás után is több száz alapszintet jelent. Egyébként, mivel a szintfelületek sem nem szabályosak, sem nem párhuzamosak egymással, a Vásárhelyi-féle és a nadapi alapszint közötti különbség nem lehet országosan állandó érték. A ma megállapítható különbségekben érzékelhető módon benne van az ortométeres javítás hiányából származó különbözet is. A valóságban azonban nem ilyen parányi eltérésekkel találkozunk, mint amilyet az ortométeres javítás hiánya jelent, hanem több centi- méteres vagy deciméteres nagyságrendű differenciákkal. Ezek részben a szintezés mérési hibáinak következményei, és a névleges (nominális) magasságok keletkezési törvényei szerint kerültek be a hálózatba, halmozódtak fel vagy tűntek el esetenként, részben pedig konszolidációs (talajtömörülési) okokból keletkeztek. A régi szintezések mérési hibái okozzák tehát azt, hogy a régi ármentesítő társulati szintezések eredményeiben aránylag sok és súlyos hiba van. Ezért 262
