Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
4. Régi ármentesítő és belvízszabályozó társulataink szintezési munkálatai
féléknek nevezett, de valójában a Lányi-féle lejtmérésből meghatározott pontokkal (küszöbök stb.), amelyek a későbbi és az északkeleti részekre is, egészen Nagyszőllősig kiterjedő lejtmérésekkel a szerves kapcsolatot biztosítják. A tábla száma : 57. Eredeti magassága : 88,874 m. Ugyanaz nadapi rendszerben : 89,711 m. A Középtiszai Ármentesítő Társulat 1888. évi lejtméreztetése a Vásár- helyi-íéle alapszinten történt. Murin Miklós főmérnök a törökszentmiklósi, karcagi, kisújszállási, mezőtúri, tisza- szőllősi, tiszaörvényi, tiszáderzsi, tisza- abádi és a kenderesi közös kapcsolópontok alapján az alapszintek közötti különbséget 0,785 méternek állapította meg. Mivel a társulati magasságok számszerűleg kisebbek az országos magassági értékeknél, következik, hogy a Vásárhelyi-féle alapszint a társulat érdekterületén mintegy 785 mm-rel magasabban van, mint a nadapi alapszint . A KÖZEPTISZAI ÁRMENTESITŐ TÁRSULAT MAGASSÁGJELE e Cj £ k------0,60 m-------^ 4 17. ábra A Középtiszai Ármentesítő Társulat peremes falitáblája 4.18. ábra A Középtiszai Ármentesítő Társulat betonba ágyazott vascső fixpontja Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a régi magasságokban itt is jelentkeznek a lépcsők. Az értékeket nagyság szerint szétbontva 760—783 és 803 mm-es különbségeket nyerünk. N 4.30. BERETTYÓ VÍZSZABÁLYOZÓ ÉS ÁRMENTESÍTŐ TÁRSULAT A társulat 1852-ben alakult meg azzal a céllal, hogy teljes erővel hozzálássanak a Berettyó árvizei elleni töltések építéséhez. Már a következő évben valóban nekifogtak nemcsak a tervezést megelőző geodéziai munkának, hanem 24 7
