Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
4. Régi ármentesítő és belvízszabályozó társulataink szintezési munkálatai
részben még a töltések építésének is. Ebben igen nagy segítségükre volt az, hogy nemcsak a teljes geodéziai felvétel, hanem az árvédelmi tervek is kivitelre teljesen készen állottak még Huszár Mátyás idejéből. A debreceni Vízügyi Igazgatóság hivatalos kimutatása szerint a társulat lejtmérési alappontjai Vásárhelyi-féle alapszinten nyugszanak. 32 pontból számítva a társulati és az országos magasságok közti különbséget, 700,65 mm-t kapunk eredményül. Szélső értékek : 665,85 mm, illetőleg 744,94 mm, és kivételesen a sápi vasútállomáson : 815,0 mm. A 80 mm-t elérő értékhullámzás a Lányi-féle lejtmérés megbízhatóságára, részben a közel 70 év alatt bekövetkezett talajtömörülés (konszolidáció) mértékére nyújt közelebbi tájékoztatást. A Berettyó társulat által végrehajtatott újabb, 1886—1892 körüli lejtmérés alapjául a bécsi katonai szintezést fogadták el, és a karcagi, püspökladányi, sápi, berettyóújfalui és hajdúszoboszlói állomáson levő furatos falitáblákhoz csatlakoztak. A társulat falba épített magasságjegyként furatos vasszegeket (4.06. ábra) használt, egyébként azonban nagy tömegű vasdinnyét épített be. A vasdinnyék hatalmas méretű (mintegy 120—130 cm magas) öntöttvas idomtestek. Csőszerű köpenyük felül süvegszerű, gömbölyded lezárásban, alul nagyméretű, súlyos vastányérban végződik. Az egész idomdarab megfelelő méretű betontömbbe van beépítve. A térszín fölött csak a süvegszerű lezáró rész látható, amely alakját illetően dinnyéhez hasonló. Innen ered népies elnevezésük is, amelyet már a szak- irodalom is teljesen átvett (4.19. ábra). Igen nagy érdeme van Korbély Józsefnek, a társulat 1930 körüli nagynevű igazgató-főmérnökének és kiváló szakírónak abban, hogy a Berettyó társulati szintezési anyag : a természetben meglevő magassági alappontok és a róluk készült nyilvántartási pontjegyzékek példásan kitűnő állapotban maradtak ránk. Az 1954. évi helyszíni bejárás alkalmával a szóban forgó alappontokat kiváló karban találtuk. 4.19. ábra A Berettyé Vízszabályozó és Ármentesítő Társulat vasdinnyéje 4.31. GERJE ÉS PERJE VÍZSZABÁLYOZÓ TÁRSULAT Szolnok alatt, a Tisza jobbpartján, Várkonyig terjedő, mély árterű rétek ármentesítésére 1853-ban alakult meg. Feladata a Gerje és a Perje, valamint a Nagykőrös felől húzódó Körös-ér nevű vízfolyások szabályozása és a környező területek ármentesítése. Ebből a célból a Lányi-féle magassági adatokból indultak ki, de később, már a 900-as években, áttértek a Vízrajzi Intézet szolnoki hasonlítósíkjára. A társulat saját alappontjait illetően rendkívül szegény. Mintegy 200— 220 km-es hálózati hosszon mindössze 12 alappont áll rendelkezésére. Ezek 248
