Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
4. Régi ármentesítő és belvízszabályozó társulataink szintezési munkálatai
4.18. KISBALATON VÍZRENDEZŐ TÁRSULAT Az első világháború után (1922-ben) alakult meg a Kisbalaton mocsár- világát rendezni hivatott társulat. A vízrendező társulati szintezésekkel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a balatonkörnyéki vízi társulatok között, amilyenek pl. az Ikervári Öntöző Társulat, a Marcalvölgyi, a Válickavölgyi, a Foglárvölgyi, a Szévíz, a Hógyárberki, a Vindornyavölgyi, a Zalavíz, a Principálisvölgyi, a Marótvölgyi és még egynéhány lecsapoló társulat, . . . „egyedül a Kisbalaton Vízrendező Társulatnak%olt állandóbb jellegű alapponthálózata) ami az 1947. év folyamán szintezéssel meg is újíttatott és á 11 n -»-v /-I Ani44n4r\44 i rd ^ fi *7 1 TISZA-SZAMOSKÖZI ÁRMENTESÍTŐ BELVÍZSZABÁLYOZÓ TÁRSULAT A Tisza—Szamoszugban, Óapáti, Tiszabecs és Komlódtótfalu közötti térségben alakult meg 1914-ben a címben mondott társulat. Az érdekterület a Túr folyó mindkét partján fekszik. A terveket aránylag gyorsan kellett elkészíteni. Ezzel karöltve a szintezés is (elszigetelt rendszerben) gyorsan készült el. Utána azonnal hozzáfogtak a Túr-csatorna kiásásához. A munkát hadifoglyokkal végeztették. Ahogy azok hazamentek, a csatornázásnak is vége szakadt. A védgátak építése azonban 1930-ig tökéletesen befejeződött Kövessy Győző irányítása mellett. A nagyszabású munkálattal járó szintezést vállalati mérnökök hajtották végre. A szintezési vonalak 54 község határát érintik. 73 maradandó magasság- jegy maradt hátra. Ezeknek mintegy háromnegyed része falicsap, a többi betonkő gombbal. 4.20. ECSEDI LÁPLECSAPOLÓ ÉS SZAMOS BALPARTI ÁRMENTESÍTŐ ÉS BELVÍZSZABÁLYOZÓ TÁRSULAT Még 1846-ban, V á sár helyi Pál halála esztendejében alakult meg a Tisza— Szamos szögében, Tiszabecstől Vásárosnaményig terjedő érdekterülettel a „Szatmármegyei Társulat”. 1870-ben „Szamosszabályozó társulat” néven újabb vízszabályozó társulat alakult. 1876-ban már újabb tömörülésre került sor. Ekkor létesült a „Szatmármegyei vizeket szabályozó társulat”. Mindezek a társulatok csak a geodéziai felvételeken, főként pedig a lejtméréseken alapuló tervezésekig jutottak el. 1887-ben a Szamos jobb- és balparti részek kettészakadtak és külön társulatokká alakultak abban a reményben, hogy talán így könnyebben jutnak célhoz. Tévedtek. A nehézségek nem kevesbedtek. 1888-ban a balparti társulat is kettéoszlott, s lett belőle a „Szamosbalparti és Krasznaszabályozó Társulat”, illetőleg az „Ecsedi- láp lecsapoló társulat”. 1894-ben a kormány a balparti társulatokat fenti néven összefogta és egységes tervet fogadtatott cl velük. Ez a terv kivitelezésre is került. Munkálataik 76 300 kát. holdra terjedtek ki. Ez a mentett és lecsapolt terület a Szamos és a Kraszna közét foglalja magába a Csenger és Vállaj 235 i
