Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
4. Régi ármentesítő és belvízszabályozó társulataink szintezési munkálatai
közötti országhatártól Vásárosnaményig bezárólag. A szintezések is erre a folyóközre terjedtek ki. A magasság jegyek részben 40x40 cm2 keresztmetszetű, csúcsban végződő betonkövek, tetejükön rézgombbal, részben pedig 10 X 15 cm nagyságú zománctáblák „Magassági jegy” felírással, s alatta pont jelöléssel (4.08. ábra). Gárdonyi Jenő az országos felsőrendű szintezés hálózatának fejlesztése alkalmával, 1935—1936-ban újból beszintezte ezeknek a magasság jegyeknek egy részét. Méréseredményei alapján a társulati magasságjegyeket két csoportba oszthatjuk. Egyik csoportba soroljuk a régi épületekbe falazott fali- . táblákat (4.08. ábra). Ezek magasságának eltérése az országos (nadapi) magassági szinttől +78,51 mm ±7,10 mm. Ezzel szemben a kövek magasságának eltérése +131,12 mm ±20,66 mm. Vagyis a kettő között 52,6 mm eltérés van. Ez a kövek alatti talaj konszolidációjának következménye lehet. A magasságkülönbségek egy része kezdettől fogva meglevő alapszintkülönbségre vezethető vissza; a többletet részben tektonikai hatások, részben helyi jellegű süppedések okozzák, főként a kövek alatt. Az utóbbiak — Rerich György igazgató-főmérnök jelentése szerint [18] — legnagyobbrészt a fő- és mellékcsatornák közvetlen közelében vannak ; ennek következtében a csatornákban lefolyó víztömegek változó magassága igen lényegesen hat ki a közelükben levő betontestek (szintezési kövek) mozgására. A fentebb kimutatott, 50 mm-t meghaladó ülepedés (konszolidáció), mivel két relatív számérték különbségeként keletkezett, abszolút értéket jelenthet. A szóban forgó lejtmérés 1896 tavaszán fejeződött be. Péchy László igazgató-főmérnök a 40 magasságjegyet tartalmazó pontjegyzéket azonnal ki is nyomatta [19]. Ebből tudjuk, hogy a szóban forgó lejtmérési hálózat a —y v i t k a i ref. templom oldalán, levő 23. sz. vízrajzi magasságjegyből (bronz falitábla) indult ki, és a g i 1 v á c s i Kraszna-híd melletti mérce fixpontkő vasgömbjének tetejére kötött be. A közölt 40 fixpont kivétel nélkül mind templomokba befalazott vastábla (4.08. ábra). Legnagyobb részük ma is megvan. A hálózatfejlesztés alkalmával több ízben is csatlakoztak a bécsi katonai szintezés magasságjegyeihez. így a kismajtényi vasúti állomásnál, a 68. és a 77. sz. vasúti őrháznál, valamint a szatmárnémeti vasútállomás felvételi épületén levő furatos falitábláknál. Hogy menetközben és a végső zárásnál milyen hibák mutatkoztak, arra nézve írásos adatunk nincs. 4.08. ábra Az Ecsedi Láplecsapoló és Szamos- balparti Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat öntöttvas falitáblája 4.21. BEREGMEGYEI VÍZSZABÁLYOZÓ ÉS ÁRMENTESÍTÖ TÁRSULAT Egyike a legrégibb tiszamenti társulatainknak. 1846-ban alakult meg „Beregmegyei Vízszabályozó Társulat” elnevezés alatt. Céljának a Tisza, a Borsa és a Latorca kiöntései ellen való védekezést tekintette. 236 t
