Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
3. A Tisza és a többi folyó szintezése. Első kapcsolatunk az Adriával
ez az út volt hivatott a legjobb áruszállítási lehetőséget biztosítani hazánk belső termelő területei és saját kikötőnk, Fiume között. Az út a szlovén karsztvidéken vezet át. Vonalvezetése a következő. Karlovácból indul, és Vukova Goricza, Zdibova, Szeverin érintésével érkezik el Vrbovskóba, a Dobra folyó völgyébe. Innen a Dobra mentén halad tovább északnyugatnak, Val. Moraviczén át. Velke Draga közelében az út átvág a Dobra folyón, s nyugat—délnyugati irányba csap, majd Szkrad, Delnicza, Lökre, Podicza, Merzla és Kameniakov érintésével Fiúménál éri el az Adriai tenger partját. Vásárhelyi, a 20—22 éve rendszeresen folytatott vízszintezések 1840 körüli állapotát mérlegelvén, azonnal elrendelte, hogy Zornberg Karlováctól folytassa a szintezést a Lujza úton át Fiúméig, és ott csatlakozzék az Adriaitenger vízszínéhez. S'ajnos, egyetlen határozott adatunk sem maradt fenn arra vonatkozóan, hogy a Lujza út szintezését mikor hajtották végre. Gonda azt írja egy helyütt, hogy Vásárhelyi az Adriai-tenger középszintjére vonatkoztatott magasságok átszámításával 1843-ban már el is készült [80], Ez valószínű is, egyrészt azért, mert Gonda az Országos Levéltárban olyan helytartótanácsi ügyiratokat is tanulmányozhatott, amelyek azóta (valószínűleg a háború alatt) elpusztultak ; másrészt emellett szól Inkey Imre nek, a Kulpa kir. biztosának, 1847-ben Széchenyi István közlekedésügyi miniszterhez intézett, alább XVIII. alatt idézett jelentése. Ebben azt írja, hogy a Kulpa mentén folytatott felvételeket, beleértvén ebbe a háromszögelést és a szintezést is, 1836 és 1840 között hajtották végre. Az pedig bizonyos, hogy a Lujza út szintezésére a Kulpa szintezésének befejezésével azonnal sor került. Mivel az egész nem jelenthetett 3 — 4 havinál nagyobb munkát, valószínűnek látszik, hogy ezt a szintezést Zornberg L. mérnök személyesen, 1840-ben, vagy (ha nem korábban) 1841-ben hajtotta végre. Wallandt, a kortárs, erről a rendkívül fontos tényről igen szűkszavúan emlékezik meg. Nála mindössze ennyi található : ,,. . . a Kulpa folyó lejt- mérése alkalmával a Louiza-úton át Fiume mellett, az adriai tenger vízszínével is összeköttetvén, az találtatott, hogy ezen eredetileg önkényt felvett (ti. petronelli) hasonlító sík 469' — 0" — 0"' magosabb az adriai tenger víz- színénél” [81]. Abból a már többször említett ügyiratból, amelyben Batthyány K. a vukovár—fiumei vasútvonal építéséhez kér adatokat, annyi kétségtelenül kitűnik, hogy 1846-ban a Kulpa szintezéséről mint befejezett dologról szól [82]. Ezzel összhangban van az az ügyirat is, amelyben Zornberg L. a Kulpa-hajózási mérnöki irodában fennmaradt mérő- és rajzeszközökről, irodai szerekről stb. ad számot. Mindezeket egy ládába csomagolva visszaküldi Budára, a Tisza Térképészeti irodájába [83]. Valószínűnek látszik, hogy a kerek 469 lábnyi magasságkülönbség megállapításában, amennyivel ti. magasabban volna a petronelli hasonlítósík az Adria fiúméi tengerszintje felett, Vásárhelyi személyesen is közreműködött. Sajnos, Vásárhelyi Pált 1846. április 8-án, a Károlyi-palotában tartott tiszaszabályozási értekezleten, kitűnő tervének védelme közben* szívszélhűdés * Nem mulaszthatjuk el, hogy néhány általunk fellelt, Vásárhelyi Pál életére vonatkozó, eddig ismeretlen adalékot röviden ne ismertessünk. Vásárhelyi, halála előtt 9 hónappal (1845. július 16-án) megrendült egészségének helyreállítása érdekében kéri, hogy negyedévi fizetését előlegként kézhez kaphassa. — 206
