Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

3. A Tisza és a többi folyó szintezése. Első kapcsolatunk az Adriával

. a Kis Varsányiéi Salamonig a’ Tisza jobb és bal parti töltés vonal kieszközlésére szolgáló szintezést Augusztus hó ltö1 bezárólag September 7ig a’ gyakori esőzések ’s ezek után következő Árvíz gátoltatása mellett is elvégeztem ...”

„September 8kátó1 a’ véghez vitt Szintezésből az említett Tisza töltés rajzaira szükséges függők kifejtését, ugyan ez Osztályú töltések hossz szel- vényi rajzait, területi ’s tömegi kiszámításait, helyzeti leírással Október 3ig Kis Vidrán végre hajtván ... a’ Beszédes Térképéből kijelölt vonalon a’ menynyire csak lehetett leg nagyobb figyelemmel ’s pontossággal Szinteztem.”

„Október 27tő1 November lig a Vezend Debreczeni vagy is Kraszna Csatornázati vonal ki kutatása ’s Szintezése végett Vezendre utaztam, de November 2kátó1 kezdve az érmelléki völgyben uralkodó ködös idő miat, melly az egész Szomszéd vidéket is meglepé, azután a’ következő eső ’s rögtöni fagy miatt kintelen valék e’ vidék be szemelésével Debreczenbe vissza térni, és e’ vonal szigorú Szintezését jobb időkre hagyni. . .”

1845 aug. és szept. havában szintezte a Záhony, Salamon, Cigánd, Dögé, Felsőlitke, Kisvárda,Kékese, Kanyár, Öntelek, Dombrád vonalat [13] Turkovits Lajos Tisza-térképészeti mérnök. 1846. jan. 31-én kelt végjelentéséből [14] idézzük az alábbi érdekes, és az akkori állapotokra nagyon jellemző részletet.

Július 26-án indult el Nagyváradról ,, . . . a nagy vizek végett több helyen kerülni kénteleníttetvén” csak aug. 1-én érkezett rendeltetési helyére, Cigándra. Feladata : csatlakozván az 1842. évi „Szinmérési vonalhoz”, amely itt eléggé távol volt a „tiszától”, folytatni azt, a jobb parton pedig teljes hosszában szinméretezni. A munkát augusztusban nem tudta befejezni, mivel a sok esőzés miatti lehűlésben hideglelésbe esett, ágyba dőlt és csak szept. derekán folytathatta munkáját.

Okt. 4.-én a Dúsa völgybe utazott az ott „végbeviendő Szinmérés végett”.

„Ezen munkálatnál is, úgy mint a tisza vidékin eszközöltnél, esső de többszeriben a szinmérést gátló szeles idő ért, és ... az árvizek ekkoráig nem ismert magosságra nőttek . . .”

„A Toplya úgy mint a Dúsa völgyébe csak négy lóval lehetett érni a helyszínére s különösen a Toplya vidékin két ló felhámozva egyszersmind nyargalásra szolgált, de több ízben idő töltéssel a szekeret ladikér is küldeni kelletett, hogy a méllyebb ereken a folyóhoz érhettünk s a posványos helyeken hol a lovak nyargalás idejin düledeztek, át menni lehessen. November holnapba a kurta napokba alig jutott 4—5 óra magára a munkára — mert ... a munkásokat és ... a 4 lót . . . elég nehezen és későn lehetett öszve szerezni a munkára. E vidéken történt, hogy alólirt a kocsira vett napszámosokkal midőn egy mély árkon keresztül kocsizot, felfordult; a műszer is megázván ezt tisztíttatni és ruhánkat szárítani kényteleníttetvén, s alólírt oldalát sértvén több napokig sántikálva igyekezet a jó időt használni s a mezőn foglalkozni.”

„Ä kákás és szittyós helyeken hol a műszer szorosan nem álhatott, a legnagyobb vigyázat mellett is a megkívánt szinmérési szorosság (= szabatosság!): több ízben nem tellyesülhetett, mely ok véget alólirt a kitűzőt Falkus Terebesi vonalt csak kerülgetve tellyesítette és az öszvekötést . . .a Garanyi hídig (1842ik évi alappontig) vezetni vélte szükségesnek, e ponthoz érkezvén ez is azon állapotba találtatott, hogy a kijelölt pont bizonyosnak nem látszott — egy rész pedig az Árvíz által meg volt rongálva, s ezen okból a szinmérés187