Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
3. A Tisza és a többi folyó szintezése. Első kapcsolatunk az Adriával
sei egész Szürnyegig a Cannalis ball partján s onnan a Laborcz folyóig le mentem, . . Űjabb rendeletre az Ung folyón 'vízállást szintezett. Leveri a karókat a vízszínig, egy másik karósort 2 lábbal (63 cm) magasabbra, de mire a mérésre kerül a sor, újabb árhullám borítja a karókat. Turkovits az 1845. évi munkaidényben 76 628 ölet mért, ami kb. 150 km-nek felel meg. Meghatározott 12 pontot jó, állékony épületeken és 40 pontot fába vágva vagy gyengébb épületeken. Eszerint alappontjainak átlagos sűrűsége kb. 2,9—3,0 km. Nagy Istvány lsö rendbeli k. Tisza-Mérnök 1845. július 8-tól július 27-ig Vencsellő és Szeged között 10 helyütt végzett vízsebesség-meghatározást. A mérési adatokból saját maga által szerkesztett képlettel számította a vízsebességet. v = c (0,75) — — ± —— • 2 100 Jelölések : v = az egész folyó középsebessége ; c = a víz tükrén, a sodorvonalban valóságosan mért sebesség ; d = 100 ölnek megfelelő esés ; h = a pillanatnyi vízállás eltérése a középvízszinttől. Ha felette van, az előjel pozitív, ha alatta van, negatív. „A mostanig mért adatok öszve hasonlítása mutatja : hogy ezen tsekély munka által a folyó közép sebességeit, minden vízállásnál nagyobb megelégedésig kilehet számítani. Ezen mérés mód szerint a mostanig megmérhetettlen ragadozó folyók és patakok legnagyobb vizi közép sebessége és viztömegi kiszámítása lehető ’s minden vizmérnöknek ajánlható”, írja a képlet szerzője, majd áttérve a szintezésre, így folytatja. „Tokajtól Ladányig menő vonal egészen vízszintezve vagyon, a többi vonalakon pedig a nagy vizek í sak részint vízszintezve és átalyába tsak mélyezve vannak.” „A balparti töltés vonalakat Tokajtól Szederkényig . . . átalyában a nagy vizek miatt részint vízszinteztem, részint mélyeztem ... A Tokaj és Rakamaz közti viszíntezés hossza tészen 1758 (ölet). A Bodrogh jobb és balparti töltés vonalat Okt. 8tó1 egészen Novem 8ig 1845 vízszinteztem ; . . . A Sajó átvágási vízszintezést Kesznyétenynél No vem 13ig végeztem . . . Ároktő és Debrecen közti vizszíntezést végeztem Novem 15tö1 eg esz No vem 22ig, mellynek öszves hossza 30 114 öl.” [15] Ebből következtetve a Hieronymi és Lányi vezette Duna-, illetőleg Tisza-szintezésnél, valamint az alább tárgyalandó egyéb, ez időbeni szintezésnél a napi teljesítmény 10 km körüli volt. Említettük már, hogy a Tisza szintezése tulajdonképpen 1833-ban kezdődött, s egy ízben éppúgy elkészült, mint a Dunáé. A felülvizsgálat azonban hiányosságokat állapított meg, ezért az 1840-es években teljesen új szintezést hajtottak itt is végre. Aránylag igen kevés volt az olyan folyamszakasz, amelynek szintezése első menetre sikerült volna. Fodor János mérnök 1845 október havi méréseredményeinek kapcsán mutatjuk be, milyen eltérések mutatkoztak az 1830-as, illetőleg az 1840-es szintezésből származó magasságok között. 1845-ben október havában apadt annyira az árvízszín, hogy Fodor hozzá tudott kezdeni a szintezéshez. Nagyszőllősből, a megyeház küszöbétől 188
