Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)
2. Szintezési munkálatok a Duna mentén
Ha a két szintezés között számottevő eltérés mutatkoznék, azokat a' műszerállásokat, amelyeken az eltérést észleltük, meg kell ismételni mindaddig, amíg a hibát ki nem javítottuk. Ez a mérési szabály ugyan csak a szintezési fővonalakra vonatkozik, mégis az oldalirányú szintezéseknél is kell bizonyos ellenőrzést gyakorolnunk, amire a szintezési fővonalakhoz való csatlakozásnál nyílik mód, miként arról később szólunk. 4. §. A vízállás rögzítésének szükségessége bizonyos előre állandósított, változhatatlan magasságú pontokhoz képest. Felállítandó közbeiktatott vízmércék. Mielőtt a szintezéshez kezdenénk, a folyó teljes hosszában biztos módon állandósított pontokat kell létesíteni, amelyeken a vízállást egy adott időpontban kell feltüntetni. Ezek lehetnek mérföldről mérföldre vagy a térszín jellegzetesen változó pontjain, folyótorkolatoknál vagy elágazásoknál, mellékfolyók beömlésénél stb. Ezeket az ideiglenes jeleket össze kell mérni templomok, hidak, szobrok stb. biztos pontjaival. Az oszlopok 5 láb hosszúak, s lehetőleg 8 hüvelyknél ne legyenek vastagabbak. Az oszlopokon megjelölt jegyeket mielőbb össze kell szintezni valamely épületen levő biztos fixponttal, s minden oszlopról rövid helyszínrajzot s leírást kell készíteni. A szintezés eredményét a szintezési törzskönyvbe (Niveau-Protocoll) be kell vezetni. Hidakon a bemért magasságot vörös krétával kell megjelölni. A szintezési jegyzőkönyvbe a mérési eredményeken kívül a víztükör szintjére kapott eredményt, a szintezés évét, hónapját, napját, óráját és helyét be kell vezetni. Hogy a vízszín szabatosan meghatározható legyen, Pozsonyban, Komáromban, Budán, Monostorszegen* és Péterváradon különlegesen erős kivitelű vízmércéket létesítenek, de ezeken kívül minden 5 mérföldnyire közbeiktatot (interimal) vízmércéket is fel kell ideiglenesen állítani. Mivel azonban ezek a mércék meglehetősen távol esnek egymástól, nem lesz a vízszín azonos szinten náluk, tehát naponta legalább kétszer le kell olvasni őket. (A továbbiakban példát ad a vízmérceleolvasások redukálására.) 5. §. A vízállás rögzítését a folyami körzet 4 szakaszán egyidejűleg kell végrehajtani. (Az ide vonatkozó szöveg másfél hasáb terjedelmű.) 6. §. A vízállás- és az időjárásviszonyokat tartalmazó törzskönyvet még a szintezés végrehajtása közben, a helyszínen kell készíteni és vezetni. (Fél hasábnyi szöveg.) A bemérést a szintezéssel egyidejűén kell végrehajtani. A vízszin- rögzítést vonal élességgel kell elvégezni. A bemért vízállási jeleknek mindig kéznél kell lenniük. 7. §. A vízszín rögzítése két szomszédos fixpont között. Miközben két szomszédos fixpont között rögzíteni óhajtjuk a víztükör szintjét, a víz hol áradóban, hol apadóban van. Hogy mégis helyes szintezési adatot nyerjünk erre vonatkozóan, különleges eljárásra van szükség. A folyó mentén a partok közelében, méréssel meghatározott helyeken, sorszámmal ellátott cölöpöket kell leverni oly módon, hogy azok vége néhány lábnyira kiáll jón a vízből. Ha a víz áradóban vagy apadóban volna, a cölöpön * Bezdán és Apaiin között! 166
