Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

1. A szabatos szintezési munka kezdete hazánkban. A Körös-vidék szintezése

kőhidak voltak. A hidakon vámot kellett fizetni. Amikor a későbbi államépítészeti hivatali feladatokat ellátó kir. Kamara a Szt. Ágotái hidat felépíttette, utána a Helytartótanács azonnal elrendelte, hogy „...Azt a hidat, amelyet Szabolcs megye alispánja, mint birtokos, Nádudvaron csináltatott — közerővel — a Hortobágy folyón, a Csegei kikötő felé, a M. kir. Kamara parancsára, — amiért megkerüli a Szt. Ágothai hídvámot, -— le kell bontani” [206].

A Szt. Ágotái híd tehát éppen olyan nevezetes híd volt, mint a híres Kilenclyukú híd a Nagyhortobágy csárda mellett. Megújított formában (vasbeton !) ma is ugyanazon a helyen áll.

A Kishortobágy csárda is megvan eredeti állapotában. Ma már országos geodéziai műemlék [207] (1.22. és 1.23. ábra). A Tirimpót a legutóbbi háború után bontották le.

1846-ban az Orsz. Épít. Főigazgatóság megbízta „Nagy Istvány Jsíi rendbeli K. Tisza Mérnököt, hogy a hortobágyi lejtőzést ismételje meg. Ennek a szintezésnek kapcsán a Bogovich- és a Holecz-féle lejtmérések minőségére jellemző különbségek adódtak [208], Néhány jellemzőt közlünk azok közül a fixpontok közül, amelyek ma is feltalálhatok.

Tiszacsege ref. templom küszöbe

Sarkad csárda

Cserepest csárda

Kis Hortobágy csárda ajtóküszöb

Ua., ajtófő

Ua., ház talapzata

Tirimpói csárda

(Balmaz-) Újvárosi pápista (rk.) templom .

172'—

4"—

0'"

172 —

5

—

5

+ 0 —

1

—

5 = + 37,3 mm

174 —

1

—

0

174 —

3

—

7

+ 0 —

2

—

7 = + 68,0 mm

182 —

10

—

4

183 —

2

—

10

+ 0 —

4

—

6 = + 48,5 mm

179 —

8

—

9

180 —

4

—

5

+ 0 —

7

—

8 — +201,9 mm

173 —

9

.-2

1

74 —

4

—

10

+ 0 —

8

—

8 - +228,3 mm

177 —

8

—

1

178 —

3

—

9

+ 0 —

7

—

8 = +201,9 mm

175 —

9

—

1

176 —

4

—

9

+o —

7

—

8 = +201,9 mm

170 —

5

—

11

172 —

5

—

3

+ 1 —

11

—

4 = +614,6 mm

140