Bendefy László: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820–1920 (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1958)

1. A szabatos szintezési munka kezdete hazánkban. A Körös-vidék szintezése

-- a; ^ r' =f«JT*"

Ebben a kifejezésben 45 a központi szöghöz (G) tartozó ívhossz. AE nem egyéb, mint a szintezöműszer és a léc közötti távolság. Nyilvánvaló tehát, amit Huszár M. igen hosszasan fejt ki, hogy a léctávolság változásával a központi szög (C) és a AB ívhossz változik. Ä változó (C) és AB értékeket igen körülményes lenne esetenként a helyszínen meghatározni, írja Huszár, sőt ez a munka nemcsak nagyon fáradságos, hanem sokszor kivihetetlen is. Éppen ezért arra törekszenek, hogy olyan műszereket szerkesszenek, amelyekkel közvetlenül a földi érintő állítható elő. Mennél szabatosabban és mennél kevesebb fáradsággal lehet meghatározni az érintő valóságos helyzetét, annál tökéletesebb lesz szintezésünk.

7. §. Huszár ebben a bekezdésben a refrakció nagyságának meghatározásával foglalkozik. Arefrakciót változatlan alakú, geometriai görbének tekinti, s nagyságát ezen az alapon határozza meg. A geometriából ismeretes, írja, hogy a húr és az érintő által bezárt szög fele az ugyanazon ívhez (húrhoz) tartozó központi szögnek. A 1.11. ábrán alkalmazott jelölések alapján felírható a következő arány :

Ebből következik, hogy

cos B : AB = sin — C : D 2

D

AB sin — C 2

cos C

Azok alapján, amit a refrakcióról fentebb már mondottunk, felírható, hogy a refrakció (B) az AB távolságra

ebből

cos G : AB = sin— G : R 16

R =

AB sin — C 16

__

c

os G

Ha AB = 200 öl, akkor G = 12,275", következőleg —C — 0,767". Ebből

16

D = 5,134'" (= 0,01127 m), és a refrakció nagysága : R — 0,7128"'

(= 0,00156 m).

Vagyis Huszár M. a tudomány akkori szintjén azt állapítja meg, hogy 200 öl, azaz 380 m távolságra a refrakció. normális értéke mindössze 1,56 mm. Ma már tudjuk, hogy ez igen nagy tévedés. Huszár közlése arra azonban nagyon jó, hogy megértsük, miért mertek a régiek olyan hatalmas léctávolságo-' kát is választani. Nyilván nem is gondoltak arra, hogy a refrakció nemcsak cm, hanem — nagyobb szintezési hosszon át, még a legtökéletesebben sík vidéken is — dm rendű hibákat is okozhat egy-egy hosszabb szintezési szakaszon.

8. §. Minden földi tárgy, ha nincsen kellőképpen alátámasztva, leesik • a földfelszín irányában... A szabadon eső tárgyak útja, valamint a felfüggesztett tárgyak zsinegjének egyenese — tapasztalat szerint — egybeesik az esés

106