Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)

I. A Balaton partviszonyai a történelem előtti időkben, a rómaiak, majd a népvándorlás korában

1.39 ábra. A Balaton magas: 110—112 m A. f. körüli vízállása Tihanyt minden oldalról jól védhető szigetté változtatta (Bendefy L. 1965)

Pilip (Révfülöp)

Besenev (Besenyő)

Giznoud falvak (Gyisznód)

Somoguar vásárvám 1 /3-a (Somogy- vár)

Tolnavár-i rév és vám 1/3-a.

Ennek az oklevélnek legnagyobb értéke az számunkra, hogy Tihanyt szigetnek és nem félszigetnek mondja. Bizonyosra vehető tehát, hogy készítése idején, a XI. században a Balaton vízállása a mai normálisnál jóval magasabb volt (Fejér VII-5-77).

1093. Vili. 25. 1416 utáni években készült hamisítvány.

I. László megerősíti a tihanyi apátságot birtokaiban; leírja a birtokok határait.

Nomina villarum

Azzofeu quorum incipit in loco

Soshel versus vilam Der- guche,

Cuesd inde ad aquilonem ad vallem Zabathegh, exinde in bono

Ermenes spatio ascendendo ad

viam . . . versus villám

Oduory Pechel ; alie ville Fyrcd,

Keku, Poposka, Aarach

Az utóbbi birtokok határai: Exit de lacu

Balatun prope villám Sopok, ubi aqua Balatun

magis se extendit ad aquilonem inde recto

cursu ad montem ... ad publicam viam, inqua versus occidentem dirigitur ad vallem Ukerag.. . villa Pilip cum portu in loco Chazta.

. . . Fluvium Fok . . . descendit ad Fluvium, in cuius medio intrat ad lacum Balatun . . . Zantod, que his metis terminatur: iuxta Balatun est fossatum, quod meta regis dici- tur . . . via de villa Zantâd ad Keureshegy et per prata et arundineta transeundo ascendit ad Feulduar. . . . villa Baklar . . . exit de Balatun cum portu ... et venit in arundinetis versus occidentem ... et ad viam Hodut. . .

et ingreditur ad lacum Balatun

............eidem

i

nsuie de Tychon (1.39 ábra).

Azaz: A falvak megnevezése

Aszófő

Kövesd

Örményes

Udvari

Füred

Kék

Raposka

Arács

falvak határa kezdődik Sóshelynél Dörgicse felé, innen É-ra tart a Szabad- hegy-vöIgye felé, innen

lefelé jó darabon, az úton, Pécsely falu felé. falvak határai: a Balaton-tótól kiindulva észak felé Csopak közelében, ahol a Balaton vize nagyon kiterjed északnak; innen visszafelé a hegy irányában. . .

egészen a közútig; ezen halad tovább nyugat felé az Okorág völgyig; itt (Rév-)Fü/öpnél, ... a Császta nevű helyen kikötő van. A határ a továbbiakban a Fok folyót követi. Ez belefolyik a Balatonba (újból kiadva; 1274-ben és 1399-ben. - ÁUO: VI-66-71).

Szántód- birtok határai: a Balaton

mellett egy árok, amelyik királyi határjel, az út Szántód-róI Kőröshegy-felé vezet, réteken meg nádasokon át megy a határ Földvárra... Boglár-falu határa is a Balatonnál, a kikötőnél kezdődik, s nádason keresztül halad nyugat felé; a Hadi-útra és innen a Balaton-tóhoz.

A tihanyi apátságéi a Tihanynál levő szigetek is.

A tihanyi sziget említése, itt az 1093-évi oklevélben nem lehet koholmány, mert ez hamisított oklevél; tehát nem létező birtokot nem vehet írásba. Az 1093-as oklevél Tihany-hoz tartozó

42