Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)
I. A Balaton partviszonyai a történelem előtti időkben, a rómaiak, majd a népvándorlás korában
szigeteket „insulae de Tychon...” etc. emleget. Ezenkívül szól magáról Tihany szigetről, mondván: „in eadem insula fundata est ecclesia” (1.39 ábra). Ez az 1093. évre datált hamisítvány részben az 1055. évi határleírás adatait ismétli meg. Újból átírták 1274-ben (v. ö. Fejér VII-5-77 1). A szóban forgó nagyon értékes oklevél tehát a tihanyi apátság birtokainak határleírása kapcsán szól a Csopak melletti, még római eredetű régi hadiútról, majd egy Tihany közelében levő, ma már nem létező szigetről (AUO-VI-66). Ennek nyomait az egykori Honvéd Térképészeti Intézet légi felvételein nyomozva meg tudtuk állapítani, hogy az aszófői öböl tengelyében valaha valóban volt egy sziget, de elhabolás áldozata lett (1.40 ábra). Az oklevél számos falu nevét sorolja fel. Nagyon lényeges kitétele, hogy a tihanyi apátság birtokainak határa Fok falunál, illetve a Foki folyónál (Fluvius Fok) van. Ez utóbbi „itt folyik bele a Balatonba” (intrat ad lacum Balatun). Fok falu azonban nem a mai Siófok, hanem attól nyugatra a mai Somogyfok puszta. Mellette van a Fok-ér. Ennek vize valóban mindenkor a Balatonba folyt. 1211: II. And rás király megerősíti a Tichon hegyen I. András által alapított bencés-monostort birtokaiban és leírja azok határait. „...az említett (I. András) király a fentebb idézett helyen, ama szigeten alapította ezt az egyházat azokkal a birtokhatárokkal, melyeket a következőkben foglalunk össze. Ide tartozik a (mai Belső) tó teljes terjedelmében, valamint a réges-régen kézi erővel alkotott töltés (a préhisztorikus földvár), s az ez alatt levő (partszakasz) halászatával, nádasaival és minden tartozékával ...” ,,... Van a Balaton (Balatyn); ebből indul ki a Fok (Foc) nevű folyó; kilépésétől kezdve az egyházé. A határ itt délnek fordul, eléri Lusták falut, körülmegy a szigeten, amely egészében a mondott egyházé. Az apátság a (Fok) folyó mentén malmoknak alkalmas helyeket alakított ki. A folyó keleti oldalán, a falu mellett van András király határhalma, s abban egy kő; azután a (határ) az úton megy tovább kelet felé a király hegyéig, majd északnak — három földből rakott határhalmon át — a Balaton partján levő sziklához, innen pedig egy másik, a Fejérvárra vivő régi út mellett levő sziklához... ” „A Törk (Turch) nevű falut ilyen jelek határolják: a Balaton melletti Sz. Péter székesegyháztól nyugatra van egy földből rakott határhalom. Innen a Törk-re vivő út mentén délnek megy tovább a határ; itt van a „sár árka” (fossa limi) nevű határhalom. Ugyanezen az úton tovább haladva nyugatnak: egy patakhoz érkezik (a határ); ott is van egy határhalom. A következő határjel egy szikla; onnan pedig a Zamárdi mocsárig (stagnum Somordy) megy a határ, majd a Zamárdi halastó közepén áthaladva újból eléri a Balatont, mégpedig azon a helyen, amelynek a neve ltuuh (KiIiti).” „Szántód (Samthou) határai a következők: a Kocs-orma (Choczorma) nevű helynél királyi határhalom. Innen délnek fordul a határ és négy határhalmon át eléri azt a régi utat, amelynek a neve Hadút (Hoduth). Itt is van határhalom. Ezen az úton halad nyugatnak a határ, érintve az egyház földjét, meg Zamár- diét. Innen mintegy egy mérföldnyire a sűrűben van egy határhalom: azután elérkezik (a határ) egy Körös nevű patakhoz; ezen egy sziget is van, amely Fugoud (Fokod?) nevű faluhoz tartozik; ez is az egyházé” (AUO-l-106. és Szent- pétery I-262. sz.). A fentebbi oklevelek tartalmával a további vonatkozó oklevek ismertetése után együttesen foglalkozunk. 1231. IX. 4. előtt: Hamisított oklevél, amelyben a veszprémi káptalan — II. András király parancsára hivatkozva — a tihanyi bencés apátságnak a Tihanyi sziget előtt fekvő birtokait határolja meg (Szentpétery I-478. és Pannonhalmi rendtört. X-517. lap). 1266: IV. Kelemen pápa megerősíti a tihanyi apátságot birtokaiban. Az okirat legfontosabb részlete: ........locum ipsum, in quo prefatum monast erium situm est... cellám monachorum, que Vruzku vulgariter nominatur . . . S. Mi1.40 ábra. Az 1930—1960 között készült légifényképeken az aszófői öbölben egy elhaboit sziget körvonalai tűnnek fel; feltehetően ez is Losta szigethez tartozott (Bendefy L. 1963) 1.41 ábra. A Tihanyi-félsziget északi végében hajdan több kisebb sziget is volt, miként arról a II. József-féle 1785—1790. évi I. katonai felvétel tájékoztat 1.42 ábra. A Tihanyi-félsziget aszófői és füredi öblében volt egykori szigetek Müller Ignác 1769. évi térképén 43
