Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)

I. A Balaton partviszonyai a történelem előtti időkben, a rómaiak, majd a népvándorlás korában

1.106 ábra. Franz Joh. Joseph von Reilly térképe 1796-ból 1.107 ábra. Johann von Matthey (Mattyasovszky János) 1730. évi térképének részlete épült a XVIII. század első évtizedeiben a goldbachi gát. 1730-ban készült el, de a kérdést nem oldotta meg. Ekkor vette kezébe Mikoviny a problémát és tíz évi munkával kiépítette a 16 tóból, 60 km hosszú vízfelfogó árokból álló, 7 millió m:l befogadására alkalmas, egységes vízgyűjtő- és víztároló rend­szert [100]. Ehhez fogható nagyszabású és különleges természetű mérnöki mun­kát előzőleg a világ egyetlen más bánya­helyén sem végeztek [101]. Alig készült el a goldbachi gáttal, máris parancsot kap Mária Teréziától, hogy az ószőnyi, tatai és almási mocsa­rakat csapolja le, és vizüket vezesse a Dunába [102]. Mikoviny ezt a feladatot is kiváló eredménnyel oldotta meg [103] annak ellenére, hogy néhány szomszé­dos földbirtokos biztatására majdnem áldozatul esett a nép vak dühének [93]. Állítólag részt vett a Buda és Pest ár­mentesítési terveinek készítésében; ezen kívül ő készítette el a Feketevíz Kisgaram melletti és a Vág folyó tren- cséni szakaszának szabályozási tervét [104]. Közelebbről még nem sikerült kide­rítenem, milyen vonatkozásban, de bizonyosra vehető, hogy a Balatonnal, vagy a Zala szabályozásával kapcsolat­ban kapott meghívást Mikoviny a keszt­helyi Festeticsek udvarába. Iványi Béla két ízben [105, 106] is felemlíti Mikoviny nevét azok sorában, akiket Festetics foglalkoztatott. Fodor is megemlékezik Mikoviny keszthelyi munkálkodásáról [50]. Mindenesetre itt van előttünk a bécsi National Bibliothek (Tideicommissiones) anyagából az 1740 — 1745 körüli időkből származó Balaton-térkép, amelyet tel­jes joggal tartunk Mikoviny Sámuel munkájának. Ebben az időben Bőhm és Krieger, akik szerzőként számításba jö­hetnének, még 10 éven aluli gyerme­kek. De különben is bizonyos, hogy csakis olyan geometra műve lehet ez a térkép: aki születése és anyanyelve szerint magyar volt; a térkép község­neveit ugyanis hibátlan magyarsággal írták. Emellett a térkép szerzőjének kiváló háromszögelő mérnöknek kel­lett lennie. E tekintetben ez a térkép 86

Next

/
Oldalképek
Tartalom