Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)
I. A Balaton partviszonyai a történelem előtti időkben, a rómaiak, majd a népvándorlás korában
minden eddigi Balaton-felvételt felülmúl (1.65 ábra). Ezeknek a feltételeknek a maga korában — ilyen hatalmas terület megbízható háromszögelésére és a felvételhez szükséges helymeghatározásokra gondolva — csakis egyetlen geometra felelhetett meg: Mikoviny Sámuel. Csak alátámasztja ezt a megállapítást a térkép rajza, amely kimondottan Mikoviny modorában készült. Az eddig előadottakon kívül van még két alapvető bizonyítékunk arra, hogy ez az 1732—1733 körüli Balaton-térkép csakis Mikoviny alkotása lehet. 1790-ben megjelent ugyanis egy „General-Karte von Ungarn” című, 54 x 43 cm nagyságú térkép Magyarországról. Szerzőként Liesganig és Mikoviny neve szerepel a térképen. A Balaton rajza tökéletesen azonos a fentebb ismertetett 1740 körüli Mikoviny-féle Balaton-felvé- tel rajzával. Emellett tudjuk, hogy Liesganig sohasem dolgozott a Balaton környékén. 1808-ban még egyszer (és utoljára) feltűnik a Balaton 1735 körüli Mikoviny- féle rajza a „Mappa Geographica novis- sima Regni Hungáriáé divisi in suos Comitatus . . .” című térképen. Ennek szerzői: Hell, Liesganig, Mikoviny és Is- lenief. A térképet a bécsi T. Mollo officina adta ki. A Balaton rajza ezen is Mikovinytől való (1.112 ábra). Megállapíthatjuk tehát, hogy az 1740- es években készült korszerű Balaton- térkép szerzője kétséget kizáróan: Mikoviny Sámuel. Ez az 1740 körüli térkép az egykorú vízállásviszonyokról nagyon sokat árul el. Mindenekelőtt azt, hogy a mainál lényegesen magasabb volt. Erre vall a Tihanyi félsziget keskeny nyaka és az a körülmény, hogy a Vörösberény —Fűzfői öböl a mainál jóval messzebbre nyúlik be (1.111 ábra). Nem olyan magas a tó vízállása, mint volt korábban, mert sem Tihany, sem Szigliget nem sziget többé, de Szigli- gettől nyugatra egy széles völgyet elönt még a Balaton vize, majdnem Tapolca magasságáig. A széles nyíltvizű csatornát kétoldalt, egészen a községi belsőségekig nyúló mocsarak kísérik. 1.108 ábra. F. W. Streit térképe 1830-ból 1.109 ábra. Johann Jacob Lidi térképe 1730 előttről 87
