Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)

I. A Balaton partviszonyai a történelem előtti időkben, a rómaiak, majd a népvándorlás korában

templomokat kellett emelni. Ezért volt Mosaburchnak is több temploma. A Zalavár-Récéskút szigeti ásatásai során Cs. Sós Ágnes az alábbi puhatestei faunát gyűjtötte. Meghatározta : MÁFI. S 8 szelvény ,,P” rétegéből: о Vallonia costata (Müll.) о Vallonia enniensis (Gredl) Az ásatási terület É-i részén, ,,E” rétegből: Psisidium milium (Held.) Valvata cristata (Müll.) * Viviparus contectus (Müll.) * Bithynia leachi (Shepp) * Bithynia tentaculata (L.) Stagnicola palustris (Müll.) * Planorbarius corneus (L.) * Planorbis planorbis (L.) Planorbis vorticulus (Trosch.) Planorbis vortex (L.) Armiger crista (L.) * Bathyomphalus contortus (L.) Segmentina nitida (Müll.) Physa fontinalis (L.) Acroloxus lacustris (L.) t víziek о Carychium minimum (Müll.) ( száraz­o Carychium tridentatum (Risso) földiek о Succinea cfr. pfeifferi (Rm.) о Succinea oblonga (Drap.) Truncatellina cylindrica (Fér.) Chondrula tridens (Müll.) Vallonia pulchella (Müll.) о Vallonia costata (Müll.) о Vallonia enniensis (Gredl) о Zenobiella rubiginosa (A. Schm.) о Perforatella bidentata (Gmel.) Halcsigolya. Megjegyzés : A Perforatella a Dunántúlon je­lenleg csak Hévíz és Nagykanizsa környékén él. В 12 szelvény „J” rétegéből: Psisidium milium (Held.) Valvata cristata (Müll.) Bithynia leachi (Shepp.) Bithynia tentaculata (L.) Stagnicola palustris (Müll.) Galba truncatula (Müll.) Planorbarius corneus (L.) Planorbis planorbis (L.) Planorbis vortex (L.) Segmentina nitida (Müll.) Succinea oblonga (Drap.) Succinea pfeifferi (Rm.) 1 víziek Carychium minium (Müll.) ) száraz­Carychium tridentatum (Risso) földiek Cochlicopa lubrica (Müll.) Chondrula tridens (Müll.) Vertigo antivertigo (Drap.) Pupilla muscorum (L.) Vallonia pulchella (Müll.) Vallonia costata (Müll.) Zonitoides nitidus (Müll.) Zenobiella rubiginosa (A. Schm.) Vallonia enniensis (Gredl.) Béka és emlőscsontok Az Sz szelvény ,,K” rétegéből: * Bithynia tentaculata (MIN.) * Bithynia leachi (Shepp.) * Viviparus contectus (Mill.) * Planorbarius corneus (L.) * Planorbis planorbis (L.) * Bathyomphalus contortus (L.) Hippeutis complanatus (L.) Galba truncatula (Müll.) f víziek о Carychium minimum (Müll.) | száraz­o Carychium tridentatum (Risso) földiek о Succinea oblonga (Drap.) Cochlicopa lubrica (Müll.) Vertigo antivertigo (Drap.) Pupilla muscorum (U.) о Vallonia costata (Müll.) о Vallonia enniensis (Gredl.) Zonitoides nitidus (Müll.) о Zenobiella rubiginosa (A. Schm.) Hai-, béka- és emlőscsontok ,,R” rétegéből: o Perforatella bidentata (Gmel.) RXI szelvény „X” rétegéből: о Succinea oblonga (Drap.) о Zenobiella rubiginosa (A. Schm.) Megjegyzés : a * jelűek vízben, а о jelűek szá­razföldön, de vízparton élő fajok. Összehasonlító szelvény: Várkápolna Récéskút В jelű réteg 109,20—107,93 N jelű réteg hiányzik К jelű réteg 107,93—107,70 R jelű réteg 107,70—106,90 T jelű réteg 106,90—106,40 Szűztalaj 106,40-től 108,80—108,40 108,40—108,07 108,07—107,90 107.90— 107,60 107,60—106,90 106.90- től A) A TÓ PARTVISZONYAI AZ ÁRPÁDOK KORÁBAN XI—XV. SZÁZADI OKLEVELEK ALAPJÁN A Balaton XI —XV. századi part­viszonyairól középkori okleveleinkből nyerünk tájékoztatást. Az egykorú ok­iratok tanúsága szerint a Balaton part­ján, a maiakkal körülbelül azonos he­lyen, már а XI. századtól kezdve meg­voltak azok a falvak, amelyeket ugyanott ma is ismerünk. Ugyancsak a partok közelében jónéhány elpusztult magyar település is volt. 1. A Balaton tavat említő oklevelek Balatonfőkajár 1037/XV. : A bakonybéli apátság 1037. évi birtokösszeírásának 1230 körüli ha­misítványa. I. Béla: .......iuxta lacum Balatini in Kayar d édit octo condicionales, quos non possidet ecclesia, séd fecerunt se esse nobiles.” Azaz: I. Béla király az apátságnak nyolc szabadost adott Kajár-on, a Bala­ton mellett, de ezek már nem a bakony­béli apátságéi a XIII. században, mert arra hivatkoznak, hogy nemesítést kap­tak (ÁUO-VI-39) (ÁUO = Árpád-kori Új Okmánytár). Megjegyezzük, hogy a hamisított bir­tokösszeírások és határleírások azért nagy értékűek, mert a hamisítás kora­beli helyi topográfiai viszonyokat nagyon hűen érzékeltetik. 1135 -re datált hamisítványban II. Béla király Sopron és a Bakonbél-i monostor közti perben meghatározza az utóbbi birtokait: ,,. . . ln predio Kuyar, quod vulgo Hongun di- citur, iuxta lacum Balatym assignavit sex mansionum iobagiones . . .” Tehát: a Balaton tava mellett levő Kuyar (Kajár) puszta, amelynek népi neve Hongun (=Hongony), 6 jobbágy­telket adományozott... (ÁUO-l-50-51) (Kajár ma eléggé távol van a Balaton­tól). 1240. IV. 2.: IV. Béla Kajár (Quoyar) földjét a bakonybéli monostornak ítéli a Pach nemzetséggel szemben, és egy­ben megállapítja annak határait (W-ÁUO-ll-100 és Szentpétery: I-675). 34

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom