Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)

I. A Balaton partviszonyai a történelem előtti időkben, a rómaiak, majd a népvándorlás korában

1.34 ábra. Vonyarcvashegy a Balaton-parttal (Schön L. rajza és Iithogr. 1850)

Balatonberény

1082. IV. 29-én kelt határjárási okiratban, amely I. László király parancsára a veszprémi káptalan birtokait veszi számba, a következőket olvassuk:

„...in predio Lean habet... terram ad XVIII. araira et silvam magnam et circum- quique munitum est regalibus terminis, prima enim meta adiacet a parte Balatun, circa viam, ubi separatur parochia de Schala (=Zala) a Besprem.”

„. . . in villa Bereyn habet ecclesia terram ad III. aratra II. vineas, silvam honám, piscaturas in Balaton . . .”

Azaz: A veszprémi káptalannak Leány pusztán 18 ekényi földje, és nagy erdeje van. Ezeket a királyi határjárás határjelei őrzik. A legelső határjelet a tó partján a Zalából Veszprémbe vezető út mellett emelték.

A határjárás alkalmával Berény mellett szántóföldeket, szőlőket és nagy erdőket találtak. A Balaton partján jó halászó hely volt (H. Okmt. IV. 21.).

Kovászna

1256: A székesfehérvári káptalan előtt a Somogy megyei Ivánka fiai, Kozma és János osztályegyességet kötnek:

.......a parte meridionali fundum et curiam

eiusdem comitis Cosma, a parte Balatini similiter fundum et curiam fore affirmabant eiusdem comitis Johannis, omnes alias utili- tates.. . eiusdem possessionis Koaznya, simulcum ecclesia parochiali . . . equaliter possiderent.”

Azaz: Koaznya (Kovászna) templomos községben Kozmának két udvarháza volt; egyik a Balaton felől . . . (ÁUO-II- 276).

Felsőkölked

1274—1383. IV.: A somogyvári Sz. Egyed konvent bizonyságlevele Isipfia János comes fia Trepk átengedi Herrich fiainak: Jakabnak és Jákónak:

.......in possessione Felseukulked 1 % hold

f

öldet és rétet — sic dictam terram a parte Balatun adiacentem . . ."

Azaz: Felsőkölked — falu is a Balatonnal határos (ÁUO-XII-129—131).

Köveskál

1276. Vili. 3.: Izabella királyné a veszprémi káptalannak adományozza a Kaal-i völgy Királyné boradó-népeit a Balaton partján, Zala-megyében, kivéve Pechul-(Pécsely) falu 5 mansio-ját, amelyet már régebben a veszprémvölgyi Sz. Katalin kolostor apácáinak adományozott (OL. Dl. 40 133).

Ez az oklevél tehát a Köveskáli borvidékről szól. Ugyanezt az adományt megújítja és megerősíti ugyanabban az évben IV. László király is és különféle kedvezményeket biztosít a Balaton partján élő bortermelő népnek (Szent- pétery: II-2723).

Csopak

1277. V. 12./1344: Egy határleírásban olvassuk:

.......vinea ... ab occidente . . . vicinam et

c

ontiguam vie publice, perquam itur de

Chopok versus Balatinum."

Azaz: A szőlőbirtok nyugatról szomszédos és érintkezik azzal a közúttal, amely Csopak felől a Balaton felé vezet (Zalai okit. I. 85.).

Névig

1279. I. 31.: IV. László király Heem- nek, a királyi agarászok mesterének adományozza a Balaton melletti Neug faluban levő 65 holdnyi lakatlan földet és hét szőlőt. — Névig: néhai, elpusztult falu neve (OL. Dl. 997).

Alsóörs

1290. II. 8. és IX. 6. előtt: Erzsébet királyné saját birtokaiból Alsóörsöt balatoni halászati joggal Móric comesnek adományozza. Az eredeti szöveg szerint:

,,. . . terram nostram reginalem Olors voca- tam, in comitatu Zaladiensi, iuxta Ba- lothun . . majd a második oklevélben: „. . . Olurs vocatum, cum piscatura aque Balo- toni" (H. Okmt. IV-72—73).

1313. IV. 20.: Erzsébet királyné megerősíti korábbi adományozását és ezt 1313. IV. 28-án a fejérvári káptalan átírja Móric comes fiai számára.

„. .. cum piscatura aque Balatini... et portioné terre, úti lapides ad molandum excidi consueverunt.”

3*

35