Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)

I. A Balaton partviszonyai a történelem előtti időkben, a rómaiak, majd a népvándorlás korában

1.30 ábra. Az S4 jelű szelvény a récéskúti bazilika északi falának profiljával (Betűjelek leírása a szövegben — Cs. Sós Ágnes nyomán)

mintegy 1,5 méterrel kiemelkedik tő- zeg-borította környezetéből, és kb. ugyanakkora viszonylagos szintkülönbség mindig is lehetett a templomdomb és környezete között, ez a hely mégsem lehetett tökéletesen biztonságos az ott élő pap és hozzátartozói számára. A Zala tavaszi —nyári árvizei ugyanis egy-egy éven belül nagyobb ingadozást mutattak, mint maga a Balaton.

Sós Ágnes szelvényei közül kettőt mutatunk be. Az egykori szentély mögött megnyitott kutatóárok szelvényéből (1.29 ábra) kitűnik, hogy a bazilika járószintjének kőburkolata az eredeti szűz- talaj: átmosott felsőpannóniai homok fölött kb. 1 méteres feltöltésre készült. A szú'ztalaj fölött ebben a szelvényben a következő rétegsor látható.

T jelű réteg: sötétszürke-barnás, agyagos homok apró faszéndarabkákkal (Sós A.) — Barnásszürke, finomszemű homok mésziszappal, leégett telep maradványai és faszéntörmelék (Kro- lopp £., M. Áll. Földtani Int.)

Ebben a rétegben kihegyezett gerendavég helyét, tehát az iszappal kitöltött lyukat tárták fel. Ez a cölöp a legrégibb fatemplomhoz tartozott. A rajzon 3 és 4 jelű cölöplyukak már a Pribina-féle kő-és fatemplomhoz tartoznak. Ugyanúgy az 5 jelű szenesedett gerendamaradvány is.

E réteg felső szintje a récéskúti templom romjaitól néhány méter távolságban 42—45 cm-rel, a falak közelében pedig csak 20 — 25 cm-rel van alacsonyabban, a templom kövekkel kirakott járószintjénél. Ebből az következik, hogy a IX —X. századi terepszint Ré- céskúton, a Pribina-féle templomtól néhány méter távolságban 107,5 m A. f. magasságban volt. Minthogy a szűztalajt szolgáltató pannon halmocskán holocén üledéknek nyoma sincs, a tartós vízszint e környéken a IX. században nem lehetett 106,5 méternél magasabban.

R jelű réteg: sötétsárga agyagos réteg, sok homokkő törmelékkel; kevés habarcs és római téglatöredékek.

A Pribina-féle templom környezetének terepegyengetési rétege (Sós Á.) Finomszemű halványszürke meszeshomok; benne égetett cseréptörmelék és meszes homokkődarabok (Krolopp E. MÁFI).

Ez az R jelű réteg a Pribina-féle templom romjainak elegyengetéséből, még a XI. századi templom építése előtt keletkezett. A réteg felső szintjét a XI. századi templom építésének befejezése után körbefutó, nagy kőlapokkal borított járdának képezték ki. Szintje — a templomtól néhány méternyire — kb. 107,7—107,8 m A. f. Valószínű, hogy a tó víztükre a XI. század folyamán valamelyest megemelkedett.

К jelű réteg: Fekete lápi föld, csigaházakkal, faszéntörmelékekkel (Sós Á.) Szürke, finomszemű homok csigaházakkal (Krolopp £., MÁFI).

Egyik legfontosabo rétegünk, noha vastagsága alig haladja meg a 30 centi30