Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)

I. A Balaton partviszonyai a történelem előtti időkben, a rómaiak, majd a népvándorlás korában

1.13 ábra. Fehér Géza azután a rómaiak, ezek után pedig nép­vándorláskorabeli germánok tanyáz­tak”. . most ismét van néhány vízszéli, a fenéki Balaton-part iszapjából kiszedett lelet . . . Őskori tárgyak: átfúrt csont­kalapács, tokos szekerce és köpüs lándzsacsúcs; az utóbbiak rómaiak. Van továbbá egy ú'rvéső ... és egy tű; vele jár valami levált edénydísz töredéke, melyen féldomborműben egy kisded géniusz áll ezüstből ; ezen kívül még két szíjdísz. Egy más csoport áll négy fibu- lából, melyek közül a lovacskát és ma­dárkát ábrázolók igen csinosak. Leg­újabb leleteim innen: három, különbö­ző nagyságú őskori véső és két átfúrt szekerce, mind csiszolt szerpentinből” [29]. A burgus keleti fala ma már teljesség­gel benne van a Balatonban. Ezért talált Römer e helyütt a tómederben római téglákat. Az északi fal mentén levő ró­mai sír szintén a Balatonban van már, de a falon belül. Az erődítmény belse­jében lévő épületek romjai ma is szára­zon vannak (1.12 ábra). A leírtakból következik, hogy a Bala­ton fenéki partja az I —IV. században 1.14 Csemiczkyné Sós Ágnes Fenék-pusztánál lényegesen beljebb nyúlott a mainál. Hogy pontosan hol volt, nehéz lenne megmondani, de ha a Kr/eger-féle 1763 — 1766. évi felvételek óta eltelt 200 esztendő alatt bekövetke­zett partpusztulást vesszük alapul, az elhabolás következtében történt hátrará- gódás, legalább 400—500 méterre be­csülhető. Ha figyelembe vesszük azon­ban G. C. di Vignola 1683. évi térképét, amelyen Fenék-pusztánál hatalmas föld­nyelv nyomul a Balatonba, esetleg 1000— 1200 méteres partpusztulással is számol­hatunk. Ez a körülmény mindenesetre egyik oka lehet a keszthelyi-fenéki öböl rendkívüli sekélységének, valamint an­nak is, hogy a fenék-pusztai partok köze­lében, az öböl fenékiszapjából a legkü­lönbözőbb római régiségek kerülnek elő. A Balaton partján körös-körül talál­ható római kori nyomok az I —III. év­században 106 m. A. f. körüli, a III. szá­zad végétől pedig általánosságban a maival azonos: 104,50—105,0 m A. f. körüli állandó vízállásra utalnak. Ha a Kuzsinszky-Ше meghatározást helytálló­nak fogadjuk el a siófoki római kori zsi­lipre vonatkozóan, akkor ez a körül­mény előző állásfoglalásunkat csak még inkább támogatja. Az utóbbi húsz esztendőben Sági Ká­roly rendszeres ásatással tárta fel a fe­néki római erődítményt, amely az Itá­liát Pannónia fővárosával Aquincummal összekötő fontos hadi útvonalon épült. A hajdani Vakum nevű kis telepet II. Constantinus császár idejében fontos erődítménnyé fejlesztették azzal a cél­lal, hogy menedéket nyújtson a polgári lakosságnak és védje az Itáliába vezető utat a Rómát akkoriban már mind erő­sebben fenyegető sorozatos támadások ellen. Az erődítmény 400x400 méter­nyi alapterületet zár körül. Falait sike­rült feltárni. Az erőd belterületén 17 épület alapjai kerültek elő. A kétméte­res erődfalak déli oldalán a kaput két 15 méteres átmérőjű torony vette közre. Hasonló tornyok álltak az erőd négy sarkán is. A belső térségben két ókeresztény bazilika és számos nagyobb helyiség alapjait lelték meg. A 2. számú bazilika megmaradt részeiből történel­mi hitelességgel ki lehetett mutatni több évszázad rendkívül izgalmas idő­szakának eseményeit. Bizonyítható, hogyan maradt fenn és öröklődött ezen a területen a római kultúra egészen a magyar honfoglalásig. Megtalálták az erődváros nagy palotájának — egy elő­ző ásatási időszakból már részben is­mert — alapjait is. Történeti források szerint ezen a tá­jon született Nagy Theodorik keleti gót király. A tárgyi bizonyítékok ez ideig hiányoztak. Bizonyításához Barkóczi L. és Sági K. mostani fenék-pusztai feltárá­sai vezettek el. Sági így rekonstruálja a történteket: Attila hun fejedelemnek Rómával kötött szerződése értelmé­ben 433 után egész Dunántúl hivatalo­san a hunok kezére jutott. Attila 453- ban bekövetkezett halála után a keleti gótok vették birtokukba a mai Dunán­túlt. Ezen a vidéken ez idő tájt az V. században Fenék-pusztához hasonló ró­mai eredetű nagyobb település nem volt. Itt telepedett le Theodorik apja Thinin- der gót király is. A keleti gótok birto­kukba vették a római erődöt, helyre­állították és át is alakították. 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom