Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)
I. A Balaton partviszonyai a történelem előtti időkben, a rómaiak, majd a népvándorlás korában
1.15 ábra. Mosaburch — Zalavár (G. Turco 1569) Az eddigi feltárások és leletek kizárólag Fenék-pusztát tudják azonosítani a keleti gótok dunántúli birodalmának központjával. Valószínű tehát, hogy a nagy palota volt Thininder király vára és — Sági szerint — 454-ben feltehetően itt született Nagy Theodorik is [29a], A Fenék-pusztára vonatkozó eddigi megállapításokból és a régészeti leletekből levont következtetések nem mondanak ellent egymásnak. Alkalmasak tehát arra, hogy ezekre alapozva tovább menjünk egy lépéssel. Sági Károly néhány, a római kort megelőző évszázadokból, sőt évezredekből származó leletből (neolit kori hálónehezékek), valamint korábbi kőbalta stb. leletekből arra következtet, hogy a neolit időkben a tó vízállásviszonyai a római koriaktól nem sokban különböztek. Az évszakok szerinti vízszint-változást — a római kori zsilip elkészülte előtti időkben — Cholnoky 100 — 120 cmre becsüli [16]. E rre a kérdésre Zalavár- ral kapcsolatban visszatérünk. Mindenesetre biztos tájékoztatást nyújtanak e tekintetben a római uralmat követő népvándorláskor sírjai. A vörsi longobárd temető legmélyebb fekvésű sírjának fenékszintje 106,70 m A. f. Ahhoz, hogy ebben a sírban fel ne buzogjon a talajvíz, a tó vízállása nem lehetett ebben a korban 105,5 m feletti. Mivel akkor mára római kori zsilip régen tönkrement, egy, a római korinál magasabb szintben állandósult vízállással is számolnunk kell. 3. Zalavár környékének vízviszonyai a IX. században A Balaton egykori vízviszonyainak ismeretéhez a legmegbízhatóbb adatok sorát Zalavár környéke szolgáltatja. A mai község a Zala folyó hídvégi kanyarulatától kissé ÉNy-ra magas dombon épült. A régi Zalavár azonban, amelyről most szólni kívánunk, nem itt, hanem a mai községtől nyugatra, a Zala mocsaras lapályán (,,in palude Salae”), kis homokos földháton létesült. Ezt a tő- zeges ingoványból alig-alig kiemelkedő egykori szigetet ma Várhelynek vagy Várszigetnek nevezik. Minden jel arra vall, hogy ugyanezen a helyen a IV. században egy kisebbfajta 1.16 ábra. Mosaburch — Zalavár a környező mocsarak védőgyűrűjében (Dornyai B. 1934) 1.17 ábra. Cölöp- és dorongutak Zalavár környékén (Csaiog J. 1960) 21