Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)
IV. A Balaton évszázados feliszapolódásának vizsgálata
4.9 ábra (folytatása) nyok. Míg 1764 és 1894 között máshol mindenütt erős feliszapolódás mutatkozik, ugyanebben az időszakban Fenék-puszta környékén hatalmas méretű parterózió következett be. A pusztuló partok hátrálása az egykori római települést is elérte. így kerültek a római tégla sírok és szarkofágok a Balaton belsejébe, ezért omlott a római castrum északkeleti fala ugyancsak a tóba, amint azt Römer Flóris 1860 körüli felvétele mutatja. Kuzsinszky Bálint pedig a tó medrében, Fenék-puszta közelében, római kori épületek maradványait találta. Ez a nagymértékű partpusztulás csakis a vízszint nagyarányú változásával és a szélnyomás okozta ritmikus víztömegvándorlás dinamikus hatásával magyarázható (L a II. fejezetben). Ebben az abradáló munkában nemcsak a partokhoz verődő hullámok dinamikus munkájának van szerepe, hanem talán sokkal inkább a partokról visszazúduló víztömegek szívó, lazító, romboló tevékenységének is. A 4.9 ábrán bemutatott feliszapoló- dási viszonyokat illetően további vizsgálatokat végeztünk a következők szerint. A 4.10 ábrán látható módon megszerkesztettük minden egyes szelvény feliszapolódására jellemző görbét. Ezen kívül az Ijb — X. szelvény adataiból előállítottuk a tó egész területére jellemző általános feliszapolódási menetgörbét is (4.12 ábrán a szaggatott vonallal kihúzott görbe). Ugyanezen az ábrán a csíkozott területek az átlagos irányzattól való időbeni eltérést mutatják. Ez az ábrasorozat rendkívül élesen szemlélteti a Balaton medrében végbemenő anyagvándorlási folyamatokat. Kísérjük végig a négydimenziós szelvényekben évről évre a csíkozva feltüntetett folyamatokat. Kétségtelen bizonyítékokat nyerünk arra vonatkozóan, hogy a feliszapolódás a tó belsejében nem egyenletes és nem is egyértelmű folyamat. Ahol ma igen intenzív feliszapolódásnak vagyunk tanúi, ott a múltban ugyanez a folyamat gyengébb volt, vagy csak nyomait leljük, sőt esetleg ugyanott a fenéken kimaródás ment végbe. Röviden: vizsgálataink azt bizonyítják, hogy a Balaton fenekét borító iszaptömegben időszakonként a csapadékos, illetőleg szárazabb éghajlatú évjáratoknak megfelelően tömegátrendeződés jöhet létre. A tó mederviszonyait több évtizedes mérési gyakorlatból ismerő Szilágyi József [21] ebbeli vizsgálati eredményeinket saját tapasztalataival megerősítette. Különösen figyelemre méltó a fenék kimaródása Boglár és Siófok közelében. Ez a jelenség a Balaton víztömegének a tó hossztengelye irányában történő ide-oda vándoríásával, azaz a fenéken levő latyakos és közepes sűrűségű iszap helyváltoztatásával kapcsolatos. Cholnoky c-ak mint lehetőséget említi [9]. Szilágyi azonban mint többszörösen megfigyelt tapasztalati tényt közölte velem [21], hogy nagy esőzések és szél13* 195
