Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)
IV. A Balaton évszázados feliszapolódásának vizsgálata
A vizsgált időszak, év 4.10 ábra. A Balaton feliszapolódásának időszakos változása a tó egész mederfelületére vonatkoztatott átlagértékekben 1764 és 1955 között viharok után a Balaton mederviszonyai épp úgy megváltoznak, mint ahogy azt a folyókban tapasztaljuk. Fel kell tennünk továbbá, hogy a tó vizének normális, szabályos, ritmikus mozgásai (4.11 ábra), a szabályos vízszintingások is szerepet kapnak a fenékiszap tömegének eltere- getésében, kisimítgatásában, illetve egyik medencerészből a másikba való szállításában. Cholnoky [9] a limnogramok alapján ötféle szabályos ingást különböztetett meg. Ezek: 1. Egycsomós hosszingás; periódusa 10—12 óra. 2. A Keszthely és Tihany közötti medence kétcsomós hosszingása; periódusa 2 óra 23 perc. 3. A Kenese és Tihany közötti rész egycsomós hosszingása; periódusa 1 óra 57 perc. 4. Ugyanennek a medencerésznek kétcsomós hosszingása; periódusa 1 óra. 5. A keszthelyi öböl keresztingása; periódusa 43 perc. Bizonyosnak veszem, hogy a Cholnoky megállapította denivellációk léteznek; de azt is bizonyossággal merném állítani, hogy ezeknek a szabályos vízszint- ingadozásoknak periódusa helyenként és időben változik. Éppen a mozgatott iszapmennyiség változó volta miatt nem lehet a szóbanforgó jelenség ugyanabban a szelvényben sem mindig szigorúan azonos periódusú. Bizonyos az is, hogy a Balaton fenekének elhiná- rosodása ezeknek a szabályos vízszint- ingadozásoknak amplitúdóját, a deni- velláció mértékét lényegesen befolyásolja: csökkenti. Ezzel kapcsolatban viszont az anyagmozgatás mérve is megkisebbedik. Következésképpen : ahol a hinár elszaporodik, ott a felisza- polódás mértéke rohamosan növekszik. A fentebb tárgyalt jelenség kiváltói: a szél és a légnyomás hirtelen változása. Ezek a tó víztükrét kitérítik a nyugalmi szintjét jelentő geodéziai nívófelületből, de nem úgy, hogy az egy másik, egyszerű, szabályos felülettel jellemezhető szint lenne. Ellenkezőleg: az említett ható okok igen változatos és komplikált felületet hoznak létre. Az emiatt bekövetkezett egyensúlytalan állapot, illetve a víztömeg egyensúlyi állapot helyreállítására való törekvése hozza létre a szabályos vízszintingadozásokat. Ezek a denivelláció mértéke és alakja szerint ugyanabban a szelvényben hol egycsomós, hol kétcsomós ingások formájában jelentkeznek. 5. Áramlások és feliszapolódási viszonyok a déli és az északi partok mentén Említettük, hogy a Balaton kereszt- szelvényei (4.7 I—X. ábra) általában a tómeder északról dél felé mélyüléséről tanúskodnak. Mivel a Balaton északi partja mind abszolút-, mind relatív értelemben erősen süllyed, déli partja pedig emelkedik, a medernek éppen ellenkező alakúnak kellene lennie. A meder ilyen sajátságos alakját a tó belső áramlásai és a vízszint szabályos ingadozásai által keletkezett energia alakítják ki. Noha a Balatonban megbízható és rendszeres iszapvastagság- mérésekre ez ideig még nem került sor, a VITUKI által végrehajtott tájékozódó jellegű mérések szerint az iszap vastagsága a déli és északi partok mentén 10—15-szörös eltérést is mutathat. Amíg ugyanis a déli partok mentét számos esetben csak 30—70 cm-es iszapréteg borítja, a tó közepe felé már több méteres az iszap, az északi partok közelében pedig annak vastagsága helyenként a 6—7 métert is eléri. A fenékiszap-viszonyokat természetesen nem szabad napjaink vízborítottsági viszonyainak alapján megítélni. A mai helyzet kialakulásában alapvető szerepe volt a korábbi évszázadok mesterségesen felduzzasztott magas vízállásának is. A szóban forgó feliszapolódási viszonyok kialakulásában lényeges szerepe lehet az északi partvonalat kísérő dombvidék csapadékjárásának. A tó 600 knT- nyi felületére ugyanis évenként átlagosan 630 mm-nyi csapadék hull, ami 370 millió m3 vízmennyiségnek felel meg [20]. A Balaton egész vízgyűjtő területére (amely kereken 5150 km2) 3176 millió m3 csapadék hull évente. Ennek a vízmennyiségnek természetesen csak egy hányada (kb. egyharmada) kerül a Balatonba, de ez is mintegy 930—1000 196
