Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)
IV. A Balaton évszázados feliszapolódásának vizsgálata
........... 1732 1902- 1764 1930-X— 1856 1955 1894 4.7 ábra (folytatása) /. a Keszthely —Bottyán majori szelvényben, II. a Keszthely — Balatonberény szelvényben, III. Balatongyörök —Balatonkeresztúr szelvényben, IV. a Szigliget —Balatonmária- fürdő szelvényben, V. a Badacsonytomaj — Fonyód szelvényben, VI. a Révfülöp —Balatonboglár szelvényben, VII. az Akaii —Őszöd szelvényben, Vili. a Balatonfüred — Zamárdi szelvényben, IX. az Alsóörs—Siófok szelvényben, X. a Balatonalmádi —Balatonszabadi szelvényben nálta, mint elődei, vagy azok pontos másait. Az ultrahangos mélységmérés ellenőrzésére ugyanazt az ,,Atlas”-tí- pusú echográfot használták, mint amelyet az 1955. évi mederfelvétel alkalmával. Dohnalik tanulmányi jellegű, ellenőrző mélységmérései érdekes eredménnyel zárultak. Kiderült, hogy az egyszerű szondarúddal való mélységmérés középhibája iszapos mederfenék esetén lényegesen kisebb a tárcsás szondarúd középhibájánál. Míg az előző mérési módszer középhibája 0,2 dm, az utóbbié 0,44 dm volt. A nagy eltérés a mérést végző személyzet tapasztalata szerint azzal magyarázható, hogy a tárcsás szondarúd leszúrása közben a tárcsára ható nagyobb ellenállás miatt a Balaton laza szerkezetű iszapos feneke nehezebben érzékelhető, mint a tárcsa nélkülivel. Mérőkötéllel aránylag kevés számú ellenőrző mérést végeztek, ezért határozott, végleges eredmény még nem közölhető. Annyit azonban meg lehetett állapítani, hogy mérőkötéllel általában 1 dm-rel mindig nagyobb mélységet mértek, mint bármilyen típusú szondarúddal. (Dohnalik szerint bizonyosra vehető, hogy 5 kg-osnál nehezebb és kúpos végződésű súly alkalmazása esetén a mérőkötél még mélyebbre merült volna). Az ultrahangos mélységmérő műszer mérési pontosságának a batigramról való leolvasás szabatossága szab határt. Ez kb. +5 cm-re tehető. A jelenleg alkalmazott mélységmérési eljárások között ez a mérési módszer szolgáltatja a legpontosabb és egyben legmegbízhatóbb adatokat. Dohnalik tanulmányi csoportja ugyanazt a szelvényt ismételten végigmérte echográffal és mindig ugyanazt az eredményt kapták; gyakorlatilag semmiféle eltérést nem tudtak kimutatni a különböző mérésekből származó eredmények között. Azt is megállapították azonban, hogy kétséget kizáró módon az ultrahangos mélységmérő műszer szolgáltatja a legkisebb mélységi adatokat. Nyilvánvaló tehát, hogy az ultrahanggal dolgozó echográf nem a mederfenék, hanem a víztömeg és a latyakos iszap határfelületének mélységét méri. A szondarúd ennél kissé mélyebbre, a 187
