Bendefy László – V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969)
IV. A Balaton évszázados feliszapolódásának vizsgálata
súllyal ellátott mérőkötél pedig még mélyebbre hatol. Mindebből Dohnalik teljes joggal arra következtetett, hogy a feliszapolódás- nak Szesztay által kimutatott értékei, a természetes mélységcsökkenésen kívül a mélységmérés különböző mérési módjából származó, rejtett szabályos hibát is tartalmazzák. Ezért a különböző fajta mérési eljárásból nyert mélységi értékeket, felhasználásuk előtt feltétlenül össze kell hangolni, azaz az eredményeket egy-egy korrekciós tényező alkalmazásával szabad csak felhasználni. Dohnalik észrevétele azt jelenti, hogy a mélységmérések végleges eredményei (m') a mért értékhez (m) képest így alakulnak : 1. vasalt szondarúd esetében: m' = m + 0 cm, 2. tárcsás szondarúd esetében: m' = m — a cm, 3. ultrahangos echográf esetében: m' = m + b cm. Az ide vonatkozó részletes vizsgálatok eredményei a jelenleg is folytatott kutató jellegű mérések befejeztével kerülnek közlésre. I. TÁBLÁZAT A szelvény helye Medermélység m A. f. \ medermélységek 1764 1856 1894 1930 1955 17641955 17641856 18561894 \.a Fenék-puszta 102,40 — 101,70 102,05 102,45 0,05 — — l.b Zala-torok 99,40 — 102,40 102,45 102,50 3,10 — — II. Keszthely—Bérén y 99,70 — 101,60 101,65 102,30 2,60 — — III. Győrök—Keresztár 99,70 — 101,35 101,50 101,80 2,10 — — IV. Szigligét-—Máriafürdő É D 100,00 99,00 — 101,30 100,90 101,90 100,95 102,00 101,00 2,00 2,00 — — V. B.-to máj—Fonyód 99,60 — 101,05 101,10 101,35 1,75 — — VI. Révfülöp—Boglár 99,50 — 100,90 100,70 100,90 1,40 — — VII. Akaii—Őszöd 99,50 100,15 100,30 100,40 100,70 1,20 0,65 0,15 VIII. Füred—Zamárdi 99,80 — 100,85 101,00 101,20 1,40 — — IX. Alsóörs—Siófok E 99,45 100,35 100,60 100,45 100,65 1,20 0,90 0,25 D 99,40 100,10 100,25 99,90 100,35 0,95 0,70 0,15 X. Almádi—Szabadi 99,25 — 100,10 100,10 100,30 1,05 — — B) AZ EDDIGI VIZSGÁLATOKKAL KAPCSOLATOS MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK A Balaton feliszapolódásának mértékét Szesztay K. elemzése szerint a következő tényezők alakítják ki: 1. a szél hordta por; 2. a csapadékvíz oldott anyagai; 3. a tóba torkolló vízfolyások által szállított oldott ásványi anyagok; 4. a tóba torkolló vízfolyások hordaléka; 5. a szennyvizekből a tóba kerülő oldott és száraz anyagok; 6. a partok abráziója folytán a tóba kerülő anyagok; 7. a vízszint fölötti légtérben, illetve 8. a víztérben asszimiláló növények anyagtermelése; 9. a Sión leeresztett víz- mennyiséggel távozó oldott sók, illetve 10. távozó hordalék ; 11. a nádkitermelés és 12. a kotrások; végül 13. egyéb, számot nem tevő tényezők. A felsoroltak nagyságára vonatkozóan hosszú, és a tó egész felületére kiterjedő megfigyelésekből származó adatsorok nincsenek. Más tavakban a Balatonétól eltérő élettani és geonómiai viszonyok alakultak ki; ezért a máshol szerzett tapasztalatok csak iránymutatók lehetnek számunkra. A felisza- polódási viszonyok több (10—12) évezredre visszamenő megvilágítására hivatott pollenvizsgálatok ez idő szerint térbelileg a Balaton egy-egy kisebb körzetére korlátozottak [25]. Ha majd elérkezünk addig, hogy a tó minden km3-ére egy-egy pollenvizsgáló fúrás esik, vagy legalábbis ennek harmada, tehát 200, egyenletes eloszlású pollenvizsgálati adatunk lesz, akkor lesz módunk megbízható képet nyújtani a Balaton keletkezéséről és feliszapolódásáról,földtörténeti vonatkozásban. A régészeti adatok és leletek kiegészíthetik ebbeli ismereteinket, jó alátámasztást nyújthatnak egy-egy részletkérdéshez, vagy jobb megvilágításba helyezhetik azt, de semmiképp sem elegendők a feliszapolódás kérdésének megoldására. A következőkben részletezett vizsgálatainkat arra a tárgyi tényre építjük fel, hogy két évszázadra visszamenő, a régi mederfelvételek eredményeire alapozott vizsgálati anyagunkban a fentebb felsorolt valamennyi tényező együttes hatása megtalálható. Tudatában vagyunk annak, hogy a vizsgálatunkhoz felhasznált mélységmérések hibákkal terheltek. Ám a hibák jellege és nagyságrendje, valamint egymáshoz való viszonya lehetővé teszi, hogy legalábbis a feliszapolódás üteméről valószínű és megbízható képet kapjunk. 188
